2012. augusztus 29., szerda

Borítómánia 7.


 Nagyon megtetszett, olyan, mint egy középkori meserészlet. Szívesen elolvasnám, érdekesnek tűnik, ráadásul 4,14 csillagos a goodreads.com-on, ami nem rossz szerintem.

Rachel Hartman- Seraphina


Four decades of peace have done little to ease the mistrust between humans and dragons in the kingdom of Goredd. Folding themselves into human shape, dragons attend court as ambassadors, and lend their rational, mathematical minds to universities as scholars and teachers. As the treaty's anniversary draws near, however, tensions are high.

Seraphina Dombegh has reason to fear both sides. An unusually gifted musician, she joins the court just as a member of the royal family is murdered—in suspiciously draconian fashion. Seraphina is drawn into the investigation, partnering with the captain of the Queen's Guard, the dangerously perceptive Prince Lucian Kiggs. While they begin to uncover hints of a sinister plot to destroy the peace, Seraphina struggles to protect her own secret, the secret behind her musical gift, one so terrible that its discovery could mean her very life.

In her exquisitely written fantasy debut, Rachel Hartman creates a rich, complex, and utterly original world. Seraphina's tortuous journey to self-acceptance is one readers will remember long after they've turned the final page.


Könyvek amiket várok 3.- Agave kiadó


Az Agave kiadó a blogján nyilvánossá tette a negyedik negyedévre tervezett könyvmegjelenések listáját (katt ide), ebből szedtem össze azokat, amik engem érdekelnek.

Október:
Richelle Mead -A szukkubusz éjszakája ( remélem a magyar borító kicsit kreatívabb lesz a külföldinél)
Imádtam az első kötetet (bejegyzés az első kötetről itt), úgyhogy örülök, hogy hamarosan folytatódik a történet. Van mit behozni, mert ha jól tudom, külföldön már a hatodik résznél tartanak.

Laurell K. Hamilton- Elnyel a sötétség (Merry Gentry-sorozat 7.)
Az egyik kedvenc sorozatomról van szó, lehet, hogy erőszakos és beteg, de én imádom és nagyon várom. :)









November/december:
John Scalzi- Szellemhadtest
Bár az első nálunk megjelent könyvét, a Vének háborúját még nem olvastam (remélem a Szellemhadtest megjelenéséig ezt az elmaradást sikerül pótolni), de eddig csupa jót olvastam az íróról.

 Laurell K. Hamilton- Micah (Anita Blake-sorozat univerzumában játszódó, még korábban megjelent kisregény, a tizenharmadik az életműben, ám szervesen nem alkotja részét a könyveknek. )
Lehet, hogy ciki, de még nem olvastam az Anita Blake sorozatot, csak az első részét, de rajta van a rettentő hosszú várólistámon. :)

2012. augusztus 26., vasárnap

Legújabb rukkolás szerzeményeim


Ez a hét igen sikeresnek mondható könyvvadászat terén, rengeteg szuper könyvet sikerült happolnom.














2012. augusztus 21., kedd

Éjszakai cirkusz könyvjelzők- második felvonás


Készítettem néhány "nyomtatóbarát" verziót fekete-fehér nyomtatóhoz. :))
Előzmény: http://mangaolvas.blogspot.hu/2012/08/ejszakai-cirkusz-konyvjelzok.html

 

 

(A felhasznált képek forrása továbbra is : pinterest.com)

2012. augusztus 20., hétfő

Éjszakai cirkusz könyvjelzők


Megihletett a könyv, és mivel nem találtam Éjszakai cirkuszos könyvjelzőket, ezért csináltam. A képre kattintva meg tudjátok nézni eredeti méretben, jobb egér gombra kattintva pedig le is tudjátok
menteni. :)

 

 

 

 


( Felhasznált képek forrása: Pinterest.com , tumblr.com)

Erin Morgenstern- Éjszakai cirkusz

Libri Könyvkiadó, 2012
400 oldal
Fordította: Rakovszky Zsuzsa
Eredeti cím: The Night Circus


Fülszöveg:
A cirkusz váratlanul érkezik.
Jövetelét nem jelzi semmi.
Egyszerűen csak ott van, holott tegnap még nyoma sem volt.
Ez a világ egyszerre ragyogó és sötét. Nem akarsz majd kilépni belőle.
Az éjszakai cirkusz fekete-fehér sátraiban páratlan élmény vár rád: az öt érzék ünnepe!
A varázslat és a füst mögött azonban ádáz küzdelem folyik: a két fiatal mágust, Celiát és Marcót kisgyermek koruktól fogva azért tanították, hogy mágikus erejük segítségével győzelmet arassanak a másikon. Sokáig nem is sejtik, hogy mestereik egy olyan játszmába kényszerítették őket, aminek a végén csak egyikük maradhat életben. Ám Celia véletlenül rájön erre, s feladva a versenyt, közösen lenyűgöző varázslatba kezdenek. Erejüket onnantól fogva csak arra használják, hogy örömet szerezzenek vele a másiknak, és az új játék közben gyanútlanul egymásba szeretnek. Mély és varázslatos érzéseiktől hunyorogni kezdenek a lámpák, és a helyiséget elönti a meleg. Mestereik azonban megelégelik, hogy kicsúszott kezükből az irányítás, és közbelépnek. Celiáék rádöbbennek, hogy nem kerülhetik el a játszma végkifejletét. Csak egyetlen kiutat látnak, de ahhoz minden tehetségüket latba kell vetniük...


Már a borítója alapján is tudtam, hogy imádni fogom, de nem gondoltam, hogy ennyire. Ez a könyv hihetetlen volt, nem is tudom, hogy fért bele ennyi varázslat és titok egy könyvbe. Nagyon egyedi volt az egész világ, tele olyan dolgokkal, amiről még álmodni sem mer az ember, komolyan sajnálom, hogy igazából nem létezik ez a cirkusz, ha létezne valószínűleg én is rêveur lennék és követném őket mindenhová egy piros sállal a nyakamban.

Annyira varázslatos volt az egész, hogy szinte fájt, hogy vége lett a könyvnek, örültem volna, ha beszippant és én is ott ragadok a fekete-fehér sátrak között bóklászva örökre, csokoládéegereket és karamellás pattogatott kukoricát majszolva.

Imádtam azt, hogy éjszaka működik a cirkusz és nagyon tetszettek az álomszerű és mesebeli sátrak. Több kedvencem is volt, amit szívesen megnéznék, ha elmehetnék a Cirque des rêves-be:
először megcsodálnám a varázslatos órát a bejáratnál, gyönyörködnék a hatalmas üstből feltörő fehér lángokban,  bemennék megnézni Cukikót, a kígyónőt,ahogy a természetnek ellentmondó pózokba csavarodik, aztán jósoltatnék Isobelnél, megnézném Celia elképesztő mutatványait, betérnék a Jégvirágok kertjébe, a Tükörfolyosóra, a felhős sátorba, és kívánnék egyet a Kívánságfánál.
Valószínűleg felülnék Celia élő körhintájára és megállnék a Kedves szobránál és adnék neki egy rózsát. Ha még maradna időm, bemennék a könnyek tavához is, majd tele élményekkel és a karamella illatával telve hazamennék, a cirkuszról álmodnék és másnap visszamennék, ha még ott vannak. A belépőjegyeket és a cukros papírokat gondosan eltenném és megőrizném.


Na, most már befejezem az álmodozást! :) Szóval, visszatérve a könyvre, nagyon megszerettem a szereplők közül is jó néhányat, Celia és Marco és az ikrek lettek az abszolút kedvenceim.
Hihetetlenül jól ki lett találva szerelmi szál is, nem volt csöpögős és nem volt szokványos sem, ahogy semmi más sem ebben a könyvben. Nagyon szurkoltam a szerelmeseknek, hogy ne tragédia legyen a vége és   nagyon meglepődtem a végkifejleten, abszolút nem számítottam ilyen megoldásra.

Ami még fokozta a könyv hangulatát, az a felépítése volt: nem haladt folyamatosan az időben és térben, hanem ugrált, mint ahogy a cirkusz az egyik helyszínről a másikra.
Szerettem minden apró kis részletet, minden sort, minden betűt. 
"A cirkusz váratlanul érkezik." 
Remélem egyszer a mi városunk szélén is megpillanthatom a fekete-fehér sátrakat... 

Azt hiszem, ez nem is rendes értékelős bejegyzés, inkább csak álmodozós, ömlengő és rajongó iromány, elnézést mindenkitől, de még nagyon a könyv hatása alatt állok.

Értékelésem: 5/5* , abszolút kedvenc

(Képek forrása: pinterest.com)

2012. augusztus 13., hétfő

Rímbe szedve



Rainer Maria Rilke: A nap lenyugszik


A nap lenyugszik lágyan.
Bolyongok éberen.
A virrasztó magányban
kis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,
ragyogva néz felém,
oly árva ott az égen,
akár a földön én.

Fodor András fordítása


(kép forrása: http://teamaltman.com/2011/10/the-zen-of-solitude/)