2012. június 24., vasárnap

Maryjanice Davidson- Egy haláli szingli meséi

Betsy királynő sorozat 1.

Fülszöveg:
„Ez a nap – akkor még nem tudtam, hogy a halálom napja – rosszul indult, pocsékul folytatódott és rémesen végződött”

Betsy Taylor arra ébred, hogy egy hullaházban fekszik és vámpírrá változott. Ez azonban még mindig jobb, mint halottnak lenni. Betsy emberfeletti képességek birtokába jut, és a másik nemre is elképesztő hatással van. Egy dologgal nem tud megbarátkozni: az új, folyékony étrendjével…

És míg anyja megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy lányával ezután is találkozhat, új, éjszakai barátai azt gondolják róla, hogy Betsy a vámpírok megjövendölt királynője. A szívtipró Sinclair és csapatának szüksége van Betsyre, mert az ő segítségével akarják letaszítani a trónról az elmúlt ötszáz év legellenszenvesebb és leghataloméhesebb vámpírját.

Betsytől azonban mi sem áll távolabb, mint belekeveredni a vámpírok belügyeibe. Sinclair és társai azonban nagyon is jól tudják, hogyan bírhatják Betsyt jobb belátásra. Többek között azzal, hogy korlátlan hozzáférést biztosítanak a Manolo Blahnik cipők legújabb tavaszi kollekciójához.

MaryJanice Davidson remek, Betsy Taylorról szóló romantikus és humoros történetei azt mutatják meg, mi történne, ha a Szex és New York hősnője, Carrie Bradshaw összeakadna egy vámpírral…

SPOILERES!
Mit is írjak erről a könyvről? Először is: szerintem a borító nagyon béna lett és a címe alapján sem választottam volna, de mivel úgy ajánlották, ezért elolvastam. Szerencsére a rút külső egy gyöngyszemet takart. Nagyon jó humorral fűszerezett, szórakoztató és pörgős történetet kaptam, hangosan nevettem, pedig nem jellemző rám, és plusz pont azért, mert nem gyenge poénokkal ostromolt, hanem inkább a helyzetek és a megismert jellemek miatt volt vicces az egész.

Nagyon tetszett, hogy Betsy, bár vámpírrá vált, megmaradt önmaga, a hisztikkel a szusimintás pizsamával és a cipőmániával. Bár azt be kell vallanom, az utóbbi egy kicsit néha sok volt,  már a Szex és New Yorkban is túlzásnak tartottam Carrie Bradshaw mániákus cipőrajongását. Igazából ott buktam ki, amikor cipőkkel vesztegették és győzték meg, hogy vegyen részt a harcokban. Nagyon plázamacás volt néha és én ezzel a fajjal nem tudok azonosulni. Persze ezt leszámítva megkedveltem Betsyt, de aki abszolút kedvenc lett, az Eric Sinclair. A jó pasiknak mindig Eric a nevük? A True Bloodban is Eric az abszolút kedvencem és most itt egy újabb Eric, akit nagyon imádtam. Arrogáns, veszélyes, nagyképű, szexi és kissé perverz, de emellett nagyon édes és néha vicces is. Nagyon bírtam a civódásukat Betsyvel, jól elröhögcséltem rajta.

Igazából a többi karaktert is megkedveltem, Tina kicsit talán túlzásba vitte a talpnyalást, de egyébként szerethető volt ő is. 
Nostro természetesen nem lett szimpatikus, egy beteg állat, aki viszont meglepett, az Dennis volt, bár sejtettem, hogy lesz egy áruló, de nem rá gondoltam. Ja, és persze Betsy apja és mostohaanyja is a negatív listámra került. Hogy lehet valaki ilyen szánalmas és gyenge jellem, mint az apuka? Ha elveszteném egy szerettemet és utána feltámadna, én inkább nagyon örülnék, nem elutasítanám. Annál a résznél teljesen kiakadtam, amikor apu finoman jelezte, hogy számára a lánya továbbra is halott.

Na, a lények, a könyv nagyon szórakoztató, csajos, humoros, van benne kellő romantika, erotika és izgalom is. A történet jól fel van építve, én nem éreztem hullámzónak, végig egyformán pörgős volt. Nagyon várom a folyatást, biztos el fogom olvasni.
Értékelésem: 4,5 /5

Könyvmolyképző kiadó, 2011
328 oldal

Én nyertem!


A Cor Leonis kiadó nyereményjátékot hirdetett, trailert kellett készíteni a kiadóról. A két döntős videó az enyém és a húgomé volt. Ma volt az eredményhirdetés és én nyertem! :D
Íme a győztes videóm:


És a tesóm videója:

2012. június 21., csütörtök

Borítómánia 3.


Annyira sok a dolgom mostanában, hogy el vagyok maradva mindennel. Az olvasott könyveimmel nem haladok és nem nagyon van időm írni. Hétvégén megpróbálom utolérni magam, addig is a heti választottaim természetesen a nyár színeiben :) :




2012. június 17., vasárnap

Ez+Az 5.

Könyvjelzők

@janka0416 molyos kihívására készítettem néhány könyvjelzőt. A fémet még régebben csináltam, a többi új. Nem vagyok egy őstehetség, de azért szerintem nem lettek annyira bénák. :)
 

2012. június 14., csütörtök

Barangolás- Boston



Ezt az új rovatot ismét a könyves blogok oldalnak köszönhetem. A lényeg az, hogy az általam olvasott könyvek helyszínei közül néhányat be fogok mutatni.
Boston mapBoston

Ebben a bejegyzésben Bostonba fogunk kirándulni. Nemrég olvastam Chuck Hogantől a Tolvajok városát, ami Boston egyik városrészében ,Charlestownban játszódott. Erről a negyedről külön nincs túl sok infó magyarul, úgyhogy az egész városról írok.
Eddig nekem Bostonról a bostoni teadélután, a mészárlás és a világszerte ismert sportcsapatok jutottak eszembe (Boston Celtics, Red Sox , Bruins), de most, hogy kicsit utánaolvastam, rá kellett döbbennem, mennyire sokrétű és érdekes várost választottam első barangolásom színhelyéül.





Boston az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államának fővárosa, New England legnagyobb, és 1630-as alapításával egyben az USA egyik legrégibb városa is. Közel 400 éves történelme az egyik leggazdagabb és az egyik leginkább egyedi városává is emelte.
Nekem Amerikában ez az egyik legfurcsább dolog. Náluk egy 400 éves város réginek számít, ehhez képest Európában sok város több ezer éves múltra tekint vissza. No de vissza Bostonba!



A város népessége 617 594 fő (2010-es adat),   Boston és környéke, az ún. Greater Boston – melybe a kül- és elővárosokon kívül Cambridge (A Harvard Egyetem otthona), Quincy (John Adams és John Quincy Adams amerikai elnökök szülőhelye, a Dunkin Donuts és a Howard Johnson's szülővárosa), Newton (számos ismert személyiség egykori vagy jelenlegi lakhelye, a Boston College otthona), valamint Brookline (John F. Kennedy szülővárosa) városokat is magába foglalja – mintegy 4,4 milliós lakosságával az Egyesült Államok 11. legnépesebb ilyen jellegű területe.

Harvard University
Bostont 1630. november 17-én, alapították Angliából érkezett puritánok az ottani őslakosok által Shawmut névre keresztelt félszigeten. Boston első európai telepesei a környéket a Trimountaine névvel illették. Nem sokkal később a lincolnshire-i (Anglia) Bostonból érkezett telepesek átnevezték szülővárosuk után Bostonná. Az első lakosok túlnyomórészt puritánok voltak. A puritán etikett egy hihetetlenül stabil és jól szervezett közösséget teremtett. Alig öt évvel Boston létrehozása után, 1635. április 23-án megalapították a mai USA első állami iskoláját, a Boston Latin Schoolt, egy évre rá, 1636. szeptember 8-án pedig az USA első felsőoktatási intézményét, a Harvard főiskolát, melyből később a Harvard egyetem lett. 

Az 1760-as évekig Boston volt az észak-amerikai gyarmatok legnagyobb, leggazdagabb és legbefolyásosabb városa.
Boston Old State HouseAz 1770-es években kirobbant amerikai függetlenségi háborúA bostoni mészárlás, a bostoni teadélután, illetve a kezdeti harcok is, ideértve a Lexington és concordi ütközetet, a Bunker Hill-i csatát és Boston ostromát, mind itt történtek. A szabadságharc után hamar a világ egyik leggazdagabb kikötővárosává fejlődött, azon okból, hogy földrajzilag Boston az Európához legközelebbi amerikai, nagyméretű kikötőváros.
1822-ben városi oklevelet kapott. Az 1900-as évek elejéig Boston az ország egyik legnagyobb ipari központja maradt, gépgyártása, ruha és bőripara pedig nemzetközi hírnévnek örvendett. A XIX. század közepe és vége között Boston kulturális élete virágkorát élte, ismertté vált kifinomult irodalmi életéről és a művészetek nagylelkű támogatásáról.


Massachusetts State House
Rengeteg látnivaló van a városban, Boston egyik legszebb épülete a Massachusetts State House azaz a kapitólium épülete, ez a gyönyörű épület szolgált mintául később a Washingtoni kaptiólium építésekor.
Colonial TheatreAmi az én érdeklődésemet nagyon felkeltette, az a színház negyed, ahol több régi színház is található és persze rengeteg színdarabot lehet megnézni. Egy egész negyed! Mint a mennyország! :)

ChinatownA város talán legnagyobb bevásárló negyede a Downtown Crossing tele üzlettel. Itt található az ország harmadik legnagyobb kínai negyede a bostoni Chinatown, kínai éttermekkel és üzletekkel.
Boston Atheneaum
Old North Church Érdemes megnézni a Bostoni Atheneaum  épületét, melyben neves művészeti gyűjtemény található, George Washington és III. Vilmos brit uralkodó személyes gyűjteményei.
Szerintem gyönyörű épület a Trinity Church is, valamint az Old North Church, amely a város legrégebbi egyházi épülete.
Ezenkívül érdemes végigmenni a szép épületekkel tarkított Commonwelth Avenue-n, amely Boston híres sugárútja, valamint 
kilátogatni a Copley Square-re , amely a 
Trinity Church, Copley Square
város legszebb tere.

Annyi a látnivaló Bostonban, hogy ha mindent felsorolok, sosem érek a végére, ezért itt most befejezem. Azért remélem,  ízelítőnek elég volt ennyi.is :)



(Forrás: Wikipédia, Usatravel )

Ez+Az 4.


2012. június 13., szerda

Megidézve 2.

" Lehajtotta fejét. Érezte a szerszám súlyát a koponyáján. Lehunyta a szemét. Képtelen volt elviselni a lábára potyogó szőke tincsek látványát. A haja, az ő gyönyörű haja, amit mindenki megcsodált. Érezte, hogy sírás fojtogatja a torkát, de erőt vett magán. Nem fog sírva fakadni ezek előtt. Soha. Ez csak haj. Majd kinő újra. Csak erre szabad gondolni. Nem szabad sírni."
 Tatiana De Rosnay- Sarah kulcsa 111.o.

Tatiana De Rosnay- Sarah kulcsa

Fülszöveg:
Párizs, 2002. Julia Jarmond amerikai újságírónőnek cikket kell írnia az 1942-es nagy párizsi razzia évfordulója alkalmából. Ezzel kapcsolatos kutatásai során lassan feltárulnak előtte azoknak a szörnyű júliusi napoknak az eseményei, amikor sok ezer zsidót, köztük több mint négyezer gyermeket hurcoltak el és zártak be napokra, rettenetes körülmények között a Téli Kerékpárstadionba, hogy onnan vigyék őket tovább a lágerekbe. Döbbenten tapasztalja, hogy még hatvan év elmúltával is milyen mély hallgatás övezi ezt a témát a franciák körében. És rájön, hogy a férje családja is súlyos titkot takargat Párizs, 1942. július 16. Kora hajnalban francia rendőrök dörömbölnek egy Marais-negyedbeli lakás ajtaján. A kis Michel rémülten bújik el kuckójában, a faliszekrényben. Tízéves nővérkéje, Sarah, úgy hiszi, ott biztonságban lesz, amíg délután vissza nem jön érte. Rázárja öccsére az ajtót és magával viszi a kulcsot. Nem tudja, hogy ahová ő megy, onnan nincs visszatérés.



A fülszöveg rögtön felkeltette az érdeklődésemet, a második világháborús téma szintén,  ráadásul arany pöttyös, nekem azokkal eddig pozitívak voltak a tapasztalataim.
Egy nagyon szomorú és megrendítő történet, néhányszor el is sírtam magam. Sarah története félelmetes és elképesztő. Nem tudom elképzelni sem, hogy hogyan lehet ilyen emlékekkel együtt élni, ilyen borzalmakat átélni és túlélni. 

Én eddig nem hallottam a párizsi razziáról, de nem csodálom, hogy a franciák el akarják felejteni. 1942. július 16-án francia csendőrök- nem német SS tisztek, franciák- terelik össze Párizsban a zsidó családokat, buszra rakják őket és elszállítják a Vélodrome d'Hiverbe, egy stadionba. Napokig itt tartják őket, nincs étel, víz és mosdó sem. Már itt sokan belehalnak a megpróbáltatásokba. Innen egy közeli gyűjtőtáborba szállítják őket. Az éhezés és az embertelen körülmények legyengítik és megtörik a felnőtteket és gyermekeket egyaránt.Egy nap jönnek a francia csendőrök és elválasztják a gyerekeket a szüleiktől.A felnőtteket felpakolják vonatokra és egyenesen Auswitzba viszik őket. Nem sokkal később a gyerekeket is. És erről nagyon sokáig nem beszéltek. Jacques Chirac volt az első, aki több, mint ötven évvel később felhívta a figyelmet erre a sötét foltra Franciaország múltjában egy megemlékezés keretében.( Jacques Chirac beszédét ide kattintva el lehet olvasni.)

Döbbenetes volt a könyvben leírt eseményekben az a közöny, ahogy az emberek viselkedtek, miközben szomszédaikat, barátaikat hurcolják el. Az, hogy a kedves csendőr, aki nemrég még mosolyogva köszönt, most tereli fel a családot a buszra, nem néz a kislány szemébe, pedig megismeri. 
A gyűjtőtáboros résznél is teljesen kiakadtam azon, ahogy a falubeliek viselkedtek. Hátborzongató volt belegondolni, hogy a tábortól néhány lépésnyire emberek normálisan élik az életüket és nem tesznek semmit..
" A szögesdrót túloldalán látszott a falu. A templom sötét harangtornya. Egy víztorony. Tetők és kémények. Fák. A kislány arra gondolt, hogy ezekben a házakban, melyek oly közel vannak hozzájuk, az emberek ágyban alszanak, lepedőn és takaró alatt, van mit enniük és inniuk. Tiszták, a ruhájuk jó illatú. Senki nem kiabál velük. Senki nem bánik velük úgy, mint az állatokkal. Pedig itt vannak egész közel, csupán a szögesdrót választja el őket."
Az események két szálon futnak a könyv közepéig, bár szerintem a Sarah-vonal külön is megállta volna a helyét.A két család, két történet lassan összefonódik és a könyv közepén ki is derül a kapcsolat Sarah és Julia családja között. Innentől nekem már gyengébbnek tűnt egy kicsit a könyv, nagyon nagy hangsúlyt kapott, hogy Juliára milyen hatással volt Sarah történetének megismerése. Én még szívesen olvastam volna a megmenekült kislányról. Persze nem volt rossz így sem, érdekes volt, ahogy lassan fény derül családi titkokra és múltbéli borzalmakra és a befejezés is nagyon tetszett.

Összességében véve szerintem nagyon jó könyv, bátran ajánlom mindenkinek, tényleg érdekes történelmi eseményre hívja fel  a figyelmünket.
A könyv alapján film is készült 2010-ben, de ha jól tudom, magyarra még nem fordították le, angolra is csak felirattal.
Értékelésem: 4,5/5
Könyvmolyképző kiadó, 2011
366 oldal

2012. június 12., kedd

Chuck Hogan-The Town-Tolvajok városa


Fülszöveg  (Spoileres):
Négy maszkos férfi – tolvajok, riválisok és barátok Charlestown kemény utcáiról – fegyverrel rabolnak ki egy bostoni bankot. Claire Keesey bankigazgató túszul ejtése és a páncélterem kipucolása még könnyű volt. De az életét a bűnözésre feltevő Doug MacRay azzal nem számolhatott, hogy beleszeret Claire-be. Amikor immár maszk és fegyver nélkül megkeresi a nőt, a kölcsönös vonzalom tagadhatatlan.
Miközben egy konok FBI ügynök lohol a sarkában, Doug egy zavaros és veszélyes munka nélküli életről ábrándozik – egy olyan életről, ami Claire körül forog. Mielőtt azonban az álma megvalósulhatna, Dougnak és csapatának lehetősége nyílik kirabolni Boston nevezetes baseballstadionját, a Fenway Parkot. Kockázatos, mégis ellenállhatatlan lehetőség: ez lenne a tökéletes meló, amivel véget vethetne bűnözői karrierjének, és új életet kezdhetne. Csakhogy, mint hamarosan kiderül, Claire nyomába szegődni talán mindennél veszélyesebb.
A fergeteges befejezés felé vágtató Tolvajok hercege a rablás minden formáját felsorakoztató nyers mese – egyben a bűn, a szerelem, az ambíció és az álmok felejthetetlen Odüsszeiája.

A molyon nem volt valami jó a könyv értékelése, ráadásul mindenki csak csillagozta, sehol egy szöveges értékelés, kicsit furcsállottam a dolgot, hiszen mégiscsak egy Könyvmolyképzős könyvről beszélünk.
A fülszövegből kiderült, hogy ez nem kifejezetten csajos könyv, annak ellenére, hogy van benne szerelmi szál is. Mikor elkezdtem olvasni, teljesen biztos voltam benne, hogy a célközönség a pasik és azok a lányok, akik bírják a bankrablásos, akciódús, lövöldözős sztorikat, úgyhogy nekem való.


A könyv nagyon jól indult, egyből belecsöppentünk egy profi bankrablásba, amit négy gyerekkori barát követ el. A társaság tagjai más és más szerepeket töltenek be a rablásnál, valaki a technikai részét intézi, más a tervet agyalta ki, egy intézi a fegyvereket, egy pedig a kocsit. A négy karakter szerintem nagyon jól ki van dolgozva, Doug a főszereplő, őt ismerhetjük meg a legjobban, de a többiek jellemének kidolgozása sincs elnagyolva, nagyon hitelesek lettek a figurák.

A történet maga is elég jól van felépítve, nekem egyedül  a könyv közepe volt  egy kicsit lapos és vontatott, ott belassult a történet, de aztán szerencsére visszatért a korábbi lendülethez.

 Nagyon tetszett, ahogy a szerelmi szálat kitalálta az író, abszurd volt, mégis hihető. Claire és Doug kapcsolata hazugságokra épült, kudarcra volt ítélve, de én azért végig szorítottam nekik. Érdekes volt, ahogy a bűntudattól szenvedő Doug próbál segíteni Claire-nek a lelki megrázkódtatás feldolgozásában, amit igazából ő és a haverjai okoztak.
Talán Doug volt a legérdekesebb figura a könyvben, nagyon életszerű volt az, ahogy őrlődött a régi élete, barátai és az újrakezdés között. Tudta, hogy a barátai visszatartják őt, de a barátság, bajtársiasság, a közös múlt nagyon erősen kötötte össze őket. Jem engem nagyon idegesített, azt aláírom, hogy tényleg vannak ilyen természetű és gondolkodású emberek, de szerintem egy idióta volt, aki nem használta az agyát.
Az FBI ügynököt is megemlíteném, ő is egy fontos és érdekes figura volt a nagy egészben. A megszállott zsaru, aki ráadásul ugyanazt a nőt szúrta ki, mint az üldözöttje... Szép kis történet!

A könyv vége szerintem remekül lett megoldva, érezhető volt, hogy rohannak a katasztrófa felé, de én nagyon szerettem volna egy boldogabb befejezést.

Chuck Hogannek ez a nyolcadik regénye, Hammet-díjat is kapott érte, és Stephen King a könyvet 2005 legjobb 10 regénye közé sorolta.
Egyébként a könyvet meg is filmesítették Ben Afleckkel a főszerepben, ő is rendezte, Claire Keesey szerepét Rebecca Hallra osztotta. Én még nem láttam, de meg fogom nézni.

Értékelésem: 4/5
Könyvmolyképző kiadó, 2010
500 oldal

2012. június 10., vasárnap

Ez+Az 3.

Esik...

(Forrás: Piccsy.com)

Új könyv a polcomon 3.

Kaptam az antikvarium.hu-tól egy 500 forintos kupont, úgyhogy rendeltem tőlük egy könyvet. Nemrég olvastam Peter Marshall Tombol a Hold című könyvét, ami nagyon tetszett és most meg is vettem. Jó vétel volt, ugyanis Szegeden ingyen át lehet venni a könyveket, ezért nem volt postaköltség, ráadásul náluk lehet könyvvel is fizetni, így összesen 160 forintot fizettem a tökéletes állapotú kemény borítós, 2008-as könyvmolyképzős kiadásért. :)

2012. június 6., szerda

Ez+Az 1.


Véletlenül akadtam rá egy chilei illusztrátor, Fab Ciraolo képeire, elég elvontak, de szerintem egész érdekesek is.
Dorothy

Edward Scissorhands

Little Red Riding Hood

"My imaginary friendly bear"

Oz

Salvador Dalí

White Snow

Marilyn Monroe
http://fabianciraolo.blogspot.hu/