Halloween

A halloweent sokan amerikai ünnepnek tekintik, pedig gyökerei egészen a kelta időkig nyúlnak vissza.

Talán nem tévedek, ha azt mondom, a halloweenről mindenkinek a jelmezbe bújt, édességet gyűjtő gyerekek, a faragott töklámpások, boszorkányok, kísértetek és egyéb rémisztő túlvilági lények jutnak eszébe. Bár eredetileg az angolszász országokban tartották, mára már szinte az egész világon népszerű ünnep lett. Nálunk is egyre gyakrabban tartanak tökfaragó versenyeket, beöltözős bulikat és a boltok polcain is találunk alkalomhoz illő szemgolyó vagy éppen véres ujj gumicukrokat. Éppen ezért gondoltam, leírom, amit a halloweenról tudni érdemes.


A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A kelta hagyományok közt szerepelt a samhain, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely november 1-jére esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.

Ezen a napon, vagyis november elsején az emberek állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az első halloween fesztivál, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett.

Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol "All Hallows Eve" kifejezés rövidített alakjából alakult ki.

A halloween jelképei

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukrot vagy csínyt!” kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg az ajtónyitónak van lehetősége „csínyt” azaz játékos fenyegetést választani, de nem jellemző. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában többnyire baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Észak-Amerikában. Ezzel ellentétben a szülők nem engedik ki gyermeküket, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt halloweenkor az eltűnt- és megölt gyermekek száma. Így ez az ünnep, az előző 10 évhez képest, nagyon sokat vesztett a jelentőségéből.

A háztól-házig járás édességért szokás eredete az Ó hazába nyúlik vissza, nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók hozták be és honosították meg az USA területén. Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.

Ha esetleg témába vágó filmet néznétek, akkor ajánlanék néhányat:
Halloween (1978), John Carpenter klasszikus horrorja (trailer itt)
Hókusz-pókusz (1993), egy szórakoztató családi film Bette Midler és Sarah Jessica Parker főszereplésével (a teljes film a youtube-on itt)
És a kedvenc dalom a filmből:

És végül egy hagyományos halloweeni édesség:

Karamellás Almák Halloweenre

hozzávalók 4 főre
6 db közepes alma
500 g cukor
200 ml víz
125 ml kukoricaszirup vagy méz
piros színezék (elhagyható)
vaj a papírhoz

A cukrot, vizet, szirupot/ mézet és a színezéket (ha használunk), egy közepes méretű, de magasabb lábasba tesszük, közepes lángon karamellizálni kezdjük.

Ha van cukorhőmérőnk, az nagyon jó, 150 fokig kell melegíteni a karamellt. Ha nincs akkor ez kb. 25 perc.Az almákat megmossuk, és erős pálcikákat szúrunk beléjük középig.
Mikor elértük a megfelelő hőfokot, azonnal levesszük a tűzről a lábast, s óvatosan beleforgatjuk az almákat, majd megvajazott sütőpapírra helyezzük őket.Mikor kihűlt, ehetjük.

(Forrás: wikipedia.hu, a receptet a nosalty.hu -n találtam)