2012. szeptember 29., szombat

Könyvek, amiket várok- október




Körbenéztem a hamarosan megjelenő könyvek között, és teljesen ledöbbentem, hogy októberben mennyi jónak ígérkező könyv fog megjelenni. Kapásból négy olyan is van köztük, amit gondolkodás nélkül azonnal megvennék(az első négy a felsorolt könyvek közül) és a többi is nagyon érdekelne.  Sajnos ennyit nem engedhetek meg magamnak, de talán kettő belefér, már csak azt kell eldöntenem, melyek piszkálják a legjobban a fantáziámat. :D

Laurell K. Hamilton- Elnyel a sötétség
Agave kiadó
Fordító: Hodász Eszter
Oldalak száma: 352
Megjelenés: 2012.10.24.

Meredith NicEssus hercegnőnek nincs sok ideje feldolgoznia nagybátyjától, a Fény és Illúzió Királyától elszenvedett erőszakot és kedvese, Gyilkos Fagy elvesztését. A vad falka élére áll, hogy megtorolja anyjaként szeretett és tisztelt nagyanyja halálát. A legfőbb célpontok azonban ő maga és méhében hordott ikergyermekei, valamint az utódok apjai, a testőrei. Andais, a Levegő és Sötétség Királynője Unseelie Udvartartásából a trón eddigi várományosa, Cel korábban sem fogta vissza gyilkos indulatait. Ezúttal is kíméletlenül a hercegnő és sarjai elpusztítására tör. Ugyanakkor nagybátyja, Taranis – feltételezett apai jogon – magának követeli Merry gyermekeit. Eközben a tündérdombok megvetett udvara, a sluagh virágba és mágiába borulva újfent megerősödik. Ám az éjfekete éjrepülők is kevesek megmenteni az önkéntes száműzetésbe kényszerülő újdonsült királynőt és kíséretét. Eljön a leszámolás, a mindent eldöntő csata ideje: Merry csak az Istennő, a Hitves segedelmében és oltalmában bízhat, hogy ő és gyermekei, szerettei túlélik az összecsapást. Vajon fény derül-e Meredith apja, Essus herceg halálának körülményeire? Lesújt-e újra a kegyetlen gyilkos? Mit kell feladnia a hús és vér kezének hatalmával bíró hercegnőnek azért, hogy elnyerje személyes boldogságát.

Itó Projekt- Harmónia
Ad Astra kiadó
Fordító: Oroszlány Balázs
Megjelenés: 2012. 10.11.

Ebben a jövőben az egyén teste közös tulajdon. Légy egészséges! Légy boldog! Akkor is, ha nem akarod. Utópia végre megvalósult, hála az orvosi nanotechnológiának és a társadalmi jólétet szabályozó törvényeknek. A rendszer azonban, amely az állampolgárok egészségét hivatott őrizni, ellenük fordul. Az egész emberiség egy titokzatos elme túszává válik. Kirie Twan, a diktatórikus jóindulat ellen egykor öngyilkossági kísérlettel lázadó lányt a múltja kísérti, miközben az Egészségügyi Világszervezet tagjaként versenyt fut az idővel, hogy megmentse világát. Te mit adnál meg azért, hogy harmóniában élhess magaddal?



Richelle Mead- A szukkubusz éjszakája
Agave kiadó
Oldalak száma: 304
 Megjelenés: 2012.10.18.

Georgina Kincaid, Seattle város szukkubusza pokoli elismerésben részesül kiemelkedő lélek-megrontási teljesítményéért, és békességben él nagy szerelmével, a halandó Seth Mortensen regényíróval. Szerelmük egyetlen hiányossága a testi beteljesülés: könnyű csókokon és gyengéd simogatáson túl nem merészkedhetnek, mert azzal Georgina elszívná Seth életerejét. Kényszerű önmegtartóztatásuk dacára igen harmonikusan építik kapcsolatukat mindaddig, amíg meg nem jelenik a színen Georgina régi inkubusz barátja, a sármos csábító, Bastien. Az inkubusz rejtélyes feladattal érkezik a városba: meg kell rontania egy híres tévésztárt, a bigott Dana Daileyt, akinek szervezete szigorú konzervatív értékeket hirdet, így igyekezve gátat vetni a földi romlottságnak és az ördög csábításának. Georgina természetesen barátja segítségére siet, ám miközben Bastien Danát igyekszik a romlásba vinni, Georginának is szembe kell néznie saját démonaival.

Gail Carriger- Changeless- Változatlan
Könyvmolyképző kiadó
Megjelenés: 2012.11.21


Alexia Maccon, Woolsey grófnéja egy kora esti órán arra ébred, hogy férje, akinek, mint minden rendes farkasembernek, illedelmesen aludnia kellene, teli torokból ordít mellette. Később el is tűnik, magára hagyva Alexiát, akinek így egyedül kell megbirkóznia egy egész természetfeletti regimenttel, akik már ott várják lakása küszöbén; az űzött szellemek seregével, és Viktória királynő haragjával. Ám Alexia fel van fegyverezve: van egy legújabb divat szerint készült napernyője, és harapós modora. Még amikor nyomozása Skóciába, a rusnya mellények honába sodorja, és egy egész farkas falkával kerül szembe, akkor is helytáll. Erre pedig csak egy lélektelen képes...
Arra is marad ideje, hogy megkeresse elkóborolt férjét - ha akarja.


Dan Wells-Nem vagyok sorozatgyilkos
Fumax kiadó
Oldalak száma: 280
Megjelenés: 2012.10.4.

A fiatal író 2009-ben debütált ezzel a regénnyel, amely annyira sikeres lett, hogy több mint 15 országba eladták a kiadás jogait, a filmjogok is elkeltek, és két folytatás is követte. A szerző Dan Wells azóta tovább növelte népszerűségét, kiadónknak is hosszútávú tervei vannak vele, olyannyira, hogy legújabb trilógiájának első kötetét is kihozzuk még az idén!

John Wayne Cleavernek hívnak.
15 éves vagyok, és a hullák a hobbim.
A terapeutám szerint szociopata vagyok.
De nem vagyok sorozatgyilkos.

John veszélyes, és ezt ő is tudja magáról. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, de nem szeretne hozzájuk hasonlóvá válni. Pedig óriási a kísértés...

Mivel gyerekkora óta a családja által üzemeltetett halottasházban segédkezik, hozzászokott a holttestek látványához és meg is kedvelte őket. Azok legalább az élőktől eltérően nem kérnek számon rajta minduntalan emberi érzéseket.
Amikor egy brutális sorozatgyilkos elkezdi áldozatait szedni a kisvárosban, kénytelen felülírni a maga számára alkotott szabályokat, amelyekkel eddig kordában tartotta a benne lakozó sötétséget. Nyomozni kezd a tettes után, akiről egyre inkább az a benyomása: emberfeletti képességekkel bír.

"A Dexter könyvek és a belőlük készült tv-sorozat rajongói imádni fogják Dan Wells kirobbanó sikerű debütáló regényét." - Publishers Weekly.

Erik Larson- Az ördög a fehér városban
Könyvmolyképző kiadó
Megjelenés: 2012.10.4.

Az 1893-as év fordulópont volt Amerika számára: Chicago, ez az akkor még csak feltörekvő város olyan világkiállítást rendezett, amely felülmúlta a híres párizsit, és biztosította Amerika helyét a világban; ráadásul felbukkant az első dokumentált amerikai sorozatgyilkos, H. H. Holmes.
Ez a lenyűgöző bestseller a világkiállítás megrendezésének viharos és eseménydús történetét meséli el, melyhez elválaszthatatlanul hozzáforrt az ördögien ravasz és pokolian kíméletlen Holmes tevékenykedése. Olvashatunk az 1890-es évek chicagói és amerikai építészetéről, hihetetlen sikerekről és drámai sorsokról, az eszmék harcáról a profit és a bürokrácia ellen, valamint egy olyan gyilkosról, akinek tettei emberek millióit sokkolták.
Az alapos kutatást és lebilincselő történetszövést kombinálva Larson könyve a történelem felfedezését kínálja a legjobb regények izgalmával.

Amy Kathleen Ryan- Ragyogás
Maxim Könyvkiadó
Oldalszám : 320
Fordító: Sóvágó Katalin
Megjelenés: 2012.10.18.

Mit éreznél, ha egy olyan űrhajón születtél volna, ahol csak a szüleid és az idősebbek ismerik a Földet? Te sosem láttad, csak az általuk mesélt történetek alapján ismered, és minden vágyad, hogy megérkezzetek az új otthonotokba, arra a bolygóra, amelyet benépesíthettek.
A történet középpontjában Waverly áll, akinek az élete váratlan fordulatot vesz. A barátja, Kieran éppen megkéri a kezét, amikor a szövetséges hajójuk váratlanul megtámadja őket és elrabolja az összes nőt az űrhajóról, ahol eluralkodik a káosz. A szerelmeseket elszakítják egymástól az események, s mindkettejüknek helyt kell állnia az új és szokatlan helyzetben. Ahhoz, hogy visszataláljanak egymáshoz és szeretteiket is megmentsék, sokat kell küzdeniük. Hamarosan arra is ráébrednek, hogy az ellenségek nem mindig kívülről érkeznek.
A Ragyogás egy trilógia első része. A kitartásról, szerelemről és árulásról szóló lebilincselő történet garantáltan fenntartja az érdeklődést és kíváncsiságot az olvasóban.

Mats Stranberg- Sara Bergmark Elfgren: A Kör
Geopen Könyvkiadó
Fordító: Péteri Vanda
Oldalak száma: 600
Megjelenés: 2012.10.04.

Csak együtt élhetik túl.

Engelsfors. Egy apró csodás kis város Svédországban, ahol 6 lány épp csak elkezdte a középiskolát. Semmi közös nincs bennük - kivéve, hogy mindegyikőjükben ősi ördögi erő lakozik.
Az őszi szemeszter csak elkezdődött, amikor egy halott diákot találtak a suli egyik wc-kabinjában. Mindenki öngyilkosságra tippel. Mindenki, leszámítva a hat lányt, akik tudják az igazságot. Egy éjjel, amikor a hold kísértetiesen vörösen borítja be az eget, a lányok találkoznak a parkban. Nem tudják, hogyan és miért mentek oda, csak azt tudják, hogy szükségük van egymásra a túléléshez.
Azt mondják boszorkák. Egy ősi prófécia állítja, hogy ők a kiválasztottak. Ettől a naptól kezdve a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Az idő csak fogy. Valami vadászik rájuk, és ha nem ők találják meg előbb és pusztítják el azt, akkor ők halnak meg... 

Jamie McGuire- Gyönyörű sorscsapás
Maxim Könyvkiadó
Oldalszám : 444
Fordító:Szűr-Szabó Katalin
Megjelenés: 2012.10.04.

Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében - azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik. Travis vézna testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van - és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.
Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek?

Alice Hoffman- Galambok őrzői
Maxim Könyvkiadó
Oldalszám : 512
Fordító: Bozai Ágota
Megjelenés: 2012.10.18.


Az időszámításunk előtti hetvenedik évben kilencszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatnia a római seregeket a júdeai sivatagban, Maszadában. Az ókori történész, Josephus szerint két nő és öt gyerek élte túl a rómaiak mészárlását. Ez a történelmi esemény adja a hátterét négy különleges, érzékeny nő lenyűgöző történetének, akik mind más úton érkeztek Maszadába. Yael édesanyja szülés közben életét vesztette, amit az apja soha nem tudott megbocsátani. Revka, a néha pék felesége végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolják a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, rettenthetetlen lovas és ügyes mesterlövész. Shirah az ősi mágia és gyógyítás mestere, hátborzongatóan éleselméjű, erős asszony.
Miközben a rómaiak egyre közelebb érnek, négy rendkívüli, bátor nő élete kereszteződik az ostrom kétségbeesett napjaiban. Valamennyien galambtartók és valamennyien titoktartók - kik ők, honnan jöttek, ki nemzette őket és kiket szerettek.
Alice Hoffman a New York Times bestseller szerzője, eddig négy regénye jelent meg magyarul. A Galambok őrizői különleges alkotás. Az írónő a markáns karaktereket új, tőle szokatlan helyszínnel ötvözi - a gyönyörű nyelvezet és a könnyed, elringató történet azonban a régi. Finom mágikus utalások színezik szokatlan asszociációkkal fűszerezve, így az olvasók bátran szabadjára engedhetik a képzeletüket.

2012. szeptember 26., szerda

Helen Cross- Szerelmem nyara

Ulpius kiadó, 2004
330 oldal
Eredeti cím: My Summer of Love
Fordította: Molnár Edit

Fülszöveg:
Egy hosszú, forró nyár története. Mona 15 éves. Iszik, betörésekből tartja fönn magát, mellesleg pedig játékgép-függő. A kocsmában, ahol él, pocsékul mennek a dolgok. Aztán megismeri az előkelő családból származó Tamsint, akinek édesanyja színésznő, nővére pedig halálra éheztette magát. S végleg a feje tetejére áll minden.
A két lány szabadon garázdálkodik Tamsinék luxusvillájában, majd vad szerelembe, a szenvedély és az erőszak csapdájába esik, ami egész addigi életüket megváltoztatja.
Egy szenvedélyekkel és kalandokkal teli találkozás története, melynek során legalább annyit tudunk meg magunkról, álmainkról, emlékeinkről, félelmeinkről, szerelmeinkről, mint erről a két lányról, akikért végigizguljuk Helen Cross letehetetlen regényét.

Ez a könyv borzalmas. Aki még nem olvasta, azt tanácsolom, ne is tegye.
Kicsit sem életszerű, a szereplők jelleme nincs kidolgozva, hiteltelen az egész, úgy ahogy van. A tinik nem ilyenek. Még a lázadó tinik sem, akik rossz társaságba keverednek. Az írónő nagyon megbotránkoztató könyvet akart írni, de csak eltúlzott tini-sztereotípiákra épített.

Csapongó volt az egész, se eleje, se vége, se értelme.
A legjobban a szövegeken buktam ki, fel is írtam néhányat magamnak. Íme egy-két gyöngyszem:
"Orromat megcsapta a ruhákból áradó illat, az erjedő izzadság szaga, az avas kekszek száraz bűze, ami fura, de izgató is volt egyben. "
 Mi van?? Először is fúj! Másodszor: mi az izgató ebben?
"-Te vagy a karamellbevonat az almámon, Mona.
-Te vagy a panír a halamon."
Ez a két mondat nálam kicsapta a biztosítékot. Ki mond ilyet?? Az írónő szerint ez a szerelem? Ez annyira gagyi!

Nem is pazarolnék erre a könyvre több szót, nem ajánlom senkinek.
Értékelésem: 0,5 pont az ötből, de csak azért, mert tetszik a borítón a kislány Harisnyás Pippis copfja.

Raana Raas: Csodaidők 2. – Kiszakadtak


Animus kiadó, 2006
416 oldal

Fülszöveg:
Judy, a fiatal, különleges tehetségű nő gyerekként került a nagytekintélyű Raas családba, egyesek szerint botrányos körülmények között. A kaveni hagyományoknak megfelelően apjának, Giinnek kell férjhez adnia. Giin, a nagycsalád feje galaxis-szerte ismert üzletember és politikus. Megosztó személyiség, aki egyre szorongatottabb helyzetbe kerül a kiszakadtakkal kapcsolatos álláspontja miatt. Yaan – új nevén Paul – évekkel ezelőtt a Raas családot és ezzel a Kaven világát hagyta el, s lett kiszakadtként egy olyan hatalom magasan képzett katonája, amely régi családját is veszélyezteti. Az ogfák vöröse című első kötetben megismert szereplők baljós, világégéssel fenyegető események közepette igyekeznek elveik szerint helytállni, s ha lehet, életben maradni… A Csodaidők nagyregény; egy családé is, egy világé is. Észrevétlenül ragad magával sodró erejű cselekményével, fantasztikus lüktetésével.

SPOILERMENTES
Az első kötet teljesen beszippantott, elvarázsolt a zseniálisan kidolgozott világ, a Kaven, a bokra, a nieseiek, a szereplők jellemének remek kidolgozása, egyszóval imádtam úgy, ahogy van.  Ez nem változott a második kötetnél sem, viszont azt azért az első könyv végén sejteni lehetett, hogy a folytatás borongósabb hangulatú és kegyetlenebb lesz, de amit kaptam, arra nem számítottam.  Fájdalmas volt olvasni a háborúról, a rengeteg kegyetlenségről, a deportálásokról és a táborokról. A háború természetesen a Raas családot is érintette, bár a könyv végén lévő brutális eseményekre nem voltam felkészülve, teljesen sokkoltak a történtek.

Végig átéreztem azt a bizonytalanságot és aggódást, amit a szereplők, a családtagok szorongása ragadós volt, igazából tiszta ideg voltam a könyv olvasása közben, főleg az utolsó 100 oldalon.

A könyv vége bővelkedik az eseményekben, fordulatokban és meglepetésekben is. Összességében szerintem nagyot dobott a könyvön a vége, a többi részt kissé hullámzónak éreztem: voltak számomra nehezen olvasható részek, ahol nekem túl sok volt a politika, az intrika. Ami még nehézkesebbé tette szerintem az egészet, az a rengeteg szereplő. Hihetetlen sok név van a könyvben, többször megkavarodtam, nem mindig tudtam hirtelen, hogy ki kicsoda.

Óriási piros pont jár viszont a szereplők jellemfejlődése és folyamatos változása miatt. Sikerült elérnie az írónőnek, hogy megkedveljem Yaant (Pault), ami szerintem nagy dolog.
Giin továbbra is kedvenc szereplőm és természetesen Judy is. Az öreg Yaant viszont valaki lepuffanthatná már.

Értékelésem: 4,5/5

Szerintem még ma befejezem a harmadik kötetet is, hamarosan írok arról is. :-)
Bejegyzés az első kötetről itt

Kedvenc idézetem a könyvből  a kaveni himnusz volt, egyszerűen gyönyörű és megható:

Elmerült messze a láthatár,
feketén fonja be a semmi.
Valaki talán még hazavár,
de nem tudunk többé üzenni:
Hiába ragyognak fölöttünk csillagok,
Hazafelé irányt nem mutatnak többé.
Hiába ragyognak fölöttünk csillagok,
ösvényeiken eltévedtünk örökké.

Eltévedtünk sosem-járt úton,
nincs, ki megmondja: merre tovább.
Van-e, kell-e tovább, folyton
ez a kérdés, a legostobább:
Még ha ragyognak is fölöttünk csillagok,
Az igazi úthoz nincs szükség fényükre
Mert azért ragyognak fölöttünk csillagok
hirdessék õt, aki õket oda tette.

Még ha ragyognak is fölöttünk csillagok,
Az igazi úthoz nincs szükség fényükre
Mert azért ragyognak fölöttünk csillagok
hirdessék õt, aki velünk van örökre.

2012. szeptember 13., csütörtök

Lengyel Dávid – Kuba Richárd: Holtak világa – A jóslat

Ad Librum Kiadó, 2011
252 oldal

Fülszöveg:
Egy csapat katona érkezik a Kiskőrös mellett lévő egykori katonai laktanyához. A létesítmény területéről segélykérést észleltek. Azonban, mire odaérnek, nem találnak mást, csupán egy maroknyi túlélőt, hatalmas pusztítást, és élőholtak tömegét.
Egy katona, Andrássy Bálint tizedes az egyik szobában rábukkan egy kis könyvre, Kozma András naplójára. Miközben olvassa, egyre inkább bepillantást nyer ennek a húszas évei elején járó fiatalnak a küzdelmekkel teli életébe. Ez idő alatt arra is rájön, hogy egy nostradamusi jóslatnak köszönhetően ez a fiú már régóta számított rá, hogy egy napon a holtak életre kelnek...



Nemrég olvastam John Ajvide Lindqvist: Élőhalottak!című könyvét. Érdekes volt, de sehol egy hörgő, vérszomjas és fertőző agyzabáló, amit a klasszikus zombifilmekből ismerek. A magyar szerzőpáros könyve viszont tökéletesen hozta a zombi-apokalipszis hangulatot. Pörgős volt, izgalmas, olvastatja magát.

Nagyon ötletesnek találtam a naplós megoldást, tetszett hogy két idősíkon fut az esemény.
Amit imádtam, hogy végre nem egy távoli országot özönlöttek el az élőholtak, hanem kicsiny hazánkat. Külön örülök, hogy pont Kiskőrös, Halas és Szeged környékén játszódott az egész, én szegedi vagyok, de Halast is ismerem úgy-ahogy, így magam előtt láttam a helyszíneket.

Nagyon jól bemutatta a könyv, hogy hogyan viselkednek az emberek, ha sokan vannak összezárva. Hiteles volt, sajnos ilyenek vagyunk...

A szereplők közül Andrist nagyon megkedveltem, azok voltak a kedvenc részeim, ahol ő mesélt. A többiek annyira nem nőttek a szívemhez, talán még Veszprémit és Andrássy-t bírtam,  Szabolcsot pedig nagyon utáltam.

És most jöjjön néhány negatív megjegyzés: nekem a megfogalmazás időnként kicsit magyartalannak és talán egy kicsit modorosnak tűnt a könyv elején, aztán vagy megszoktam, vagy jobb lett, nem tudom. :)
Hiányoltam, hogy nem derült ki szinte semmi a zombifertőzés kialakulásáról, érdekelt volna, hogy mi váltotta ki, hogy történt. Amit furcsálltam, hogy miért nem volt videó vagy fénykép az amerikai eseményekről, hiszen már mindenről készítenek videót és rakják is fel a youtube-ra, bár ez csak egy kis apróság.

Összességében jól szórakoztam, izgalmas volt és végig lekötött,érdekel a folytatás és ha hozzájutok, elolvasom a megjelent naplót is. Örülök, hogy ennyi tehetséges írónk van, mostanában többeknek a könyvéhez volt szerencsém és egyik elolvasását sem bántam meg. Nagyon érdemes odafigyelni a magyar kortárs írókra, mert felveszik  a versenyt külföldi kollégáikkal.

Értékelésem: 4,5/5

2012. szeptember 11., kedd

Borítómánia 8.

The Swan Thieves by Elizabeth Kostova

Nagyon szép ez a hattyús borító, egy Rilke-verset juttatott eszembe:


Félni egyre, élni vontatottan,
életünk, akár a hattyu útja,
mellyet még le sem írt a habokban.

És meghalni, titkosan elülni
mily elembe jártunk itt, ki tudja,
mint mikor hattyut látsz elmerülni: -

A vizen, mely nyájasan fogadja,
fodrozódik, elmulik alatta,
s boldogan gyűrűzik föl a hab,
míg a hattyu csöndesen kiválik,
mind nyugodtabb, tisztább és királyibb
méltósággal cél felé halad.

Rilke: A hattyú
(Kosztolányi Dezső fordítása)

2012. szeptember 9., vasárnap

Egy kis gasztronómiai kitekintő

Fahéjas-almás táska

Bár ez nem gasztroblog, gondoltam ezt a receptet megosztom veletek.
Én az egyszerű sütemények híve vagyok, az olyan recepteket szeretem, ahol csak bele kell dobálni mindent egy tálba, összekeverni és mehet a tepsibe.
A következő recept is majdnem ennyire egyszerű, és nagyon finom, a szeptemberi Erdélyi konyha magazinban találtam (kicsit változtattam rajta).


Hozzávalók (6 nagy darabhoz):
1 csomag mélyhűtött leveles tészta (kb. 400-500 gr.), 4 közepes alma, 1 tojás, 2 evőkanál kristálycukor, 1 evőkanál búzadara, 1-2 teáskanál fahéj, kevés citromlé.

Elkészítés:
Az almát meghámozzuk, kis kockákra vágjuk, meglocsoljuk citromlével, majd a cukorral és a fahéjjal, és kevés vízzel fedő alatt néhány perc alatt puhára pároljuk.
A leveles tésztát hagyjuk felengedni, majd kinyújtjuk, és 6 négyzetre vágjuk. A négyzeteket vékonyan megszórjuk búzadarával, elosztjuk rajta a kihűtött almát ( én még melegen tettem bele és úgy is jó volt), majd az átlós sarkakat egymásra hajtjuk. Az egymásra hajtott csücskökbe egy-egy fogpiszkálót is szúrhatunk annak érdekében, hogy a sütés alatt ne váljanak szét a tésztasarkak.
Ezután lekenjük felvert tojással, és előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.
Én fahéjas porcukorral szórtam meg és vaníliapudinggal tálaltam, de lehet tejszínhabbal vagy vaníliaöntettel is kínálni.
Jó étvágyat! :)


2012. szeptember 4., kedd

Itt van az ősz, itt van újra...


Az ősz az elmúlás évszaka, a hosszú tél előtt a természet  utolsó fellobbanása. Minden  lombhullató arany, vörös, sárga és barna színekben pompázik mielőtt elszáradnak és lehullanak levelei . A költöző madarak ebben az évszakban repülnek délre, kiürülnek a fészkek.  A szüret és az aratás időszaka is ez,hatalmas hordókban  készülnek az ízletes borok.
A nappalok egyre rövidebbek, a reggelek hűvösek. Előkerülnek a kötött pulóverek, a nagyitól kapott pokróc és a színes sálak.  Fűszeres tea illata tölti be a meleg konyhát, szegfűszeg, fahéj narancs és alma. Forró, mézzel csurgatott sütőtök várja az asztalon, hogy megédesítse a borongós, esős napot. 
Szeretem az őszt. 

Zelk Zoltán: Ez már az ősz

Ez már az ősz. Itt-ott még egy tücsök,
dalt próbál szegény, a füvek között.
Szakad a húr, szétfoszlik a vonó -
nem nótaszó ez már, de búcsúszó.

Ez már az ősz. Borzongva kél a nap.
Közelg a rozsdaszínű áradat.
Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött -
elnémul a rigó, el a tücsök.

Mily korán jő, mily korán tör felénk -
hogy kortyolnánk még a nyár melegét!
Be üres is volt idén a pohár,
be hamar elmúlt ajkunktól a nyár!

S hallod, ők is, hogy szürcsölik a fák
az őszi ég keserű sugarát.
Hiába isszák, nem ad már erőt,
csügged az ág, sárgára vált a zöld.

Csügged az ág, ejti leveleit.-
Ó, ha az ember is a bűneit
így hullatná! s lomb nélkül, meztelen,
de állhatnék telemben bűntelenül.

Verlaine: Őszi chanson 

Ősz húrja zsong, 
jajong, busong 
a tájon,
s ont monoton 
bút konokon 
és fájón.

S én csüggeteg, 
halvány beteg, 
míg éjfél 
kong, csak sirok, 
s elém a sok 
tűnt kéj kél.

Óh, múlni már ősz! 
hullni már eresszél! 
Mint holt avart, 
mit felkavart 
a rossz szél...

(Tóth Árpád fordítása)

Ady  Endre: Párisban járt az Ősz       

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.




Szergej Jeszenyin: Aranyos levelek kavarognak

Aranyos levelek kavarognak
rózsásvizű őszi tavon.
Mint űrbeli lepkerajoknak
libegése a csillagokon.

Rokonom s szeretőm ez az este,
meg a völgy, melyen ősz rohan át.
A kamasz szél titkokat esdve
emelinti a nyír-rokolyát.

Oly hűvös a völgy meg a lelkem!
Puhafürtű juhnyáj a homály.
Túl, túl a halószavú kerten
csengő nevető dala száll.

Ilyen őszi borús üzenettel
nem volt tele még a szívem.
Jó volna a fűzfalevelekkel
elringani néma vizen,

holdként csavarogni a réten,
hol széna a jószagú ágy...
Örömöm keresem ködös égen.
Szerelem, hol a vágy, hol a vágy?

/Ford.: Rab Zsuzsa/ 


Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van ujra

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

Polgár István: Szeptemberi vendég

Hull az eső. Monoton
kopogását hallgatom.
Vendég kopog, ismerős:
bebocsátást kér az ősz. 


Helen Bereg: Őszi hangulat

Öleld magadhoz nyár
Gyengülő melegét!
Hangtalan jön az ősz.
Tegnap még zöld levél
Nap-nap után érzi,
Mint festi sárgára
Ősz ecsetje, a dér.

Sárga lombkorona
Vöröses színre vált.
Rövid átmenet csupán,
S barnára aszalja
Az őszi elmúlás.

Hangtalan jön az ősz,
Ködfátyolt borít
Reggelente a fákra.
Harmat csillogása
Reszketve esik
Hidegen didergő,
Rongyos lombruhára.

Lassan minden levél
Avarrá csendesül,
Hajdanvolt zöldjét
Emlékképként őrzi
Szem írisze ott belül.

Nyirkos hajnali szél
Elfújja napsugár
Gyengülő melegét.
Öleld magadhoz!
Rejts ruhád alá!

Mihai Eminescu: Künt őszi szélben

Künt őszi szélben hull a lomb remegve,
S nehéz cseppek verődnek ablakodhoz
S te nyűtt levélkéket böngészve gondolsz
Egyetlen órán teljes életedre.

Sok édes semmit tékozolva hordoz
A múltad; ajtód nem nyílt, bárki verte,
De jobb is így a tűznél szenderedve
Mélázni, míg künt nyirkos szél sikoltoz.

Így nézek én is gondjaimra itt benn.
Szívemhez ó-mesék tündére járul
- Körül köd ül, gomolyog mind telibben.

Suhogás zizzen, omlik egy ruhárul.
Padlómra lenge lábak lépte libben,
S szememre két lágy, hűs kezecske zárul.
(Ford.:Dsida Jenő)


Wass Albert: Őszi hangulat

Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden őszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen őszi délután!

Ahol az erdők holt avarján
kegyetlen őszi szél nevet,
egy itt felejtett nyár-mosollyal
szárítsuk fel a könnyeket!

Hirdessük, hogy a nyári álom
varázsintésre visszatér,
s a vére-vesztett őszi tájon
csak délibáb-varázs a vér!

Hirdessük,hogy még kék az égbolt,
ne lásson senki felleget,
hazudjuk azt, hogy ami rég volt,
valamikor még itt lehet!

Ha mi már nem tudunk remélni,
hadd tudjon hinni benne más;
hogy ezután is lehet élne,
hogy tréfa csak az elmúlás!

A nyári álmok szemfedője
övezze át a lelkedet,
amíg a tölgyek temetője
hulló levéllel eltemet!

Weöres Sándor: Galagonya

     Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
        ruhája.
     Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
        magába.
     Hogyha a Hold rá
        fátylat ereszt:
     lánnyá válik,
        sírni kezd.
     Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
        ruhája.


Fésűs Éva: Szeptemberi szomorúság

Valaki titkon oltja a fényt.
Valaki búsan jár a mezőkön,
lankad a mályva, halkul az ének,
valaki oltja a fényt.

Valaki titkon szívja a bort.
Szökik a szesz e pincevilágból,
apad a szívünk, csöpp csodahordó,
valaki szívja a bort.

Valaki titkon törli a színt.
Sárgul a lomb és sápad az arcunk,
ráncosodik már körte az ágon,
valaki törli a színt.

Valaki titkon lopja a dalt.
Vízben a békák mind berekedtek,
hallgat a mély kút, némul a visszhang,
valaki lopja a dalt.

S valami nagyon fáj, ami nincs.
Valaki titkon jár a mezőkön,
érzem a létét, és a szívemben
valami fáj, ami nincs.

Kányádi Sándor: Jön az ősz

Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat. 

Móra Ferenc: A cinege cipője

Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.

Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!"
- egyre csak azt hajtja.

Cinege (Kép forrása: fotozz.hu)


DSIDA JENŐ: ŐSZ A SÉTATÉREN

Szemem falán kívül is, belül is
ez a kietlen őszi tájkép:
sétatér.
Azok az emberek, akik most hangosan beszélve
haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt,
az a nő, aki mellettem ül a padon,
mindjárt meghal, feje félrebillen,
szeme kiszárad, húsa lehull.
Milyen egyedül leszek!

A lombok is leszállingóznak,
a jövőéviek is; fakadásuk hiábavaló.
Csak én fogok itt ülni magányosan,
céltalanul, haláltalanul sok-sok iszonyú évig.
Mindjárt elnémulok, nem lesz akihez szóljak
s azt se mondhatom el, hogy nincs akihez szóljak,
s mire nyomdagépek méhéből életre edzve
ez a vajúdó vers világra jön,
csak üveges szemek bámulják mindenünnen:
Nem lesz, aki értse.

Jaj, be keserves ez az őszi sétány!
A levegő mintha végtelen víz volna,
türkiszes árnyú, zöld tenger-medence,
hová sosem szürönközik sugár.
A fák:
sűlyedt hajók árbocai.
A bokrok:
nagy vízi pókok, óriás meduzák.
Az út:
kanyargó, nyúlós tengeri kígyó.
S a tó:
sötét álom a szívem fenekén.

(Képek forrása: piccsy.com , pinterest.com , fotozz.hu )

2012. szeptember 3., hétfő

Ally Condie- Matched- Egymáshoz rendelve

Ciceró Könyvstúdió Kft., 2011
344 oldal
Eredeti cím: Matched
Fordította: Balogh Anna

Fülszöveg:
A Globális Felmelegedés után a rendszer összeomlott, és a helyén létrejött a Társadalom, ahol nincs éhezés, nincs betegség, nincs bűnözés. És a hivatalnokok döntenek róla, hogy kit szeretsz, hol dolgozol és mikor halsz meg.

Cassia harmonikusan él ebben a steril világban és meg van győződve róla, hogy ha betartja a szabályokat, hosszú élete, tökéletes munkahelye és társa lesz. Amikor a Párosító Bankett után legjobb barátja jelenik meg számítógépe képernyőjén, Cassia biztosan tudja, hogy ő az igazi… A képernyő azonban hirtelen elsötétül, és egy másik fiú arca villan fel rajta. Cassia nehéz döntés előtt áll. Merre induljon? Xandert kövesse a jól ismert, kitaposott úton, vagy esetleg Ky után eredjen az ismeretlenbe vezető, sötét ösvényen? Tökéletesség és szenvedély között kell választania.

Ally Condie művét 30 nyelvre fordították le, és a Disney Company már megvásárolta a megfilmesítés jogát.

Az írás nyomokban spoilert tartalmazhat!
Sokat vártam ettől a könyvtől, de sajnos csalódtam. A téma hihetetlenül érdekes és ötletes, de úgy érzem, hogy nem sikerült belőle kihozni a maximumot.
Nem lett kidolgozva a könyv rendesen, kiforratlannak tűnik. Adott a "tökéletes világ": nincsenek betegségek, mindenkinek van munkája, sokáig élnek az emberek, stb. Szinte semmit nem tudunk meg arról, hogy ez a világ hogyan, miért és mikor alakult ilyenné, sőt a leírásából is csak információfoszlányokat kapunk. Egyszerűen nem tudtam úgy beleélni magam, nem láttam a lelki szemeim előtt a várost, az embereket stb.
Az sem segített, hogy csak Cassia szemszögéből láthattam mindent, örültem volna, ha más nézőpontokba is betekinthetek. Érdekes, hogy ennél a könyvnél zavart az E/1, pedig amúgy szeretem az első személyben írt könyveket. Izgalmas lett volna Ky vagy Xander véleményét és a világról alkotott képét megismerni.

A szerelmi háromszög egy kicsit szintén félresiklott, a könyv nagy részében Xander nincs is jelen, csak mint egy kevésbé fontos mellékszál, és Cassia szerelme sem tűnt túl hitelesnek és őszintének. Inkább olyan volt, mint egy tipikus tinilány, aki azt se tudja, mit akar, és akkor kezd el érdeklődni igazán Ky után, mikor már "tiltott gyümölcs". Szerencsére megfigyelhető ezen a téren egy kis jellemfejlődés Cassiánál, ahogy a történetben haladunk előre.

Amit még negatívumként említenék, hogy nagyon egyszerű a nyelvezete, főleg a könyv elején nagyon zavaró volt a sok párszavas tőmondat (nem tudom, hogy ez az eredetiben is így volt-e vagy csak a fordító nem brillírozott)

Most jöjjenek a pozitívumok, merthogy azért az is akadt a könyvben! Olvastatja magát, nem éreztem sehol, hogy nagyon ellaposodna a történet. Egy délután alatt ki lehet végezni, ráadásul jó nagy betűkkel nyomtatták a könyvet, normál betűméretnél szerintem elfért volna kb. 250 oldalon.
A téma - annak ellenére, hogy nincs rendesen kidolgozva- érdekes volt és elgondolkodtató. Mennyit érdemes feláldozni a tökéletes világért? Megéri eldobni a szabad döntés jogát egy hosszabb és békésebb életért? Az alternatív jövő, amit az írónő megálmodott, számomra félelmetes és kétségbeejtő volt, soha nem szeretnék egy ilyen világban élni, ahol nem dönthetek szabadon arról, hogy mit akarok enni, kit szeretek, milyen verseket olvasok,mit csinálok szabadidőmben, ráadásul állandóan figyelnek és ellenőriznek.

Volt a könyvben egy-két jó karakter is, például a nagypapa nagyon szimpatikus volt, illetve a két fiút is megkedveltem. Ky nehéz sorsa ellenére nem hódolt be, nem zuhant össze, erős maradt és hű önmagához.
Xandert a kedvessége és a hűsége miatt kedveltem meg. Segített és kitartott a barátai mellett minden körülmények között.

Összességében nem volt rossz, csak nekem ez a színvonal kidolgozottság és nyelv szempontjából kevés volt. Szerintem el fogom olvasni a folytatást is, mert érdekel, hogy hogyan alakul a szereplők élete és reménykedek benne, hogy a következő kötet jobban ki lesz dolgozva és fel lesz építve.

Értékelésem: 3,5 pont az ötből

További kötetek:


2012. szeptember 2., vasárnap

Rímbe szedve- Dylan Thomas

Dylan Thomas: Csöndben ne lépj az éjszakába át


Csöndben ne lépj az éjszakába át,
Szikrázzon vén korod, ha hull a nap.
Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.

A bölcs bár végül rendjén lát homályt,
Mert nem volt villám-cikázó ajak,
Csöndben nem lép az éjszakába át.

A jó, ki hullám üttön jajt kiált,
Hogy zöld öblön csepp tett is lángra kap,
Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.

A vad, ki naphoz kapkod s búg imát,
S ím késve eszmél: csupa kín a nap,
Csöndben nem lép az éjszakába át.

A zord tudja, bár verje vaksiság,
Hogy lehet meteor-szemű ki vak,
Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.

Apám, míg lábad bús oromra hág,
Düh s könny között átkozd vagy áldd fiad.
Csöndben ne lépj az éjszakába át,
Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.

(Ford.: Nagy László)

Megidézve 5.

"Sok mindent elrontunk akaratunkon kívül. Sietünk, éljük az életünket, nincs időnk megállni és segíteni, ha az túl sok erőt és kitartást kívánna tőlünk. Azt mondogatjuk magunknak: majd… Amíg aztán… egyszer rádöbbenünk, hogy nem maradt több helyrehozni való, túl késő."
Ta-Mia Sansa- Forradások
106. oldal

Ta-Mia Sansa- Forradások

Publio kiadó, 2012
312 oldal

Fülszöveg:
Mit tehet egy történész, aki életrajzot akar írni, de nem ismeri alanyát? Olyan embereket keres, akik ismerték őt, és megpróbál első kézből információhoz jutni. Ezt teszi Hekat Cerlyn is, amikor Nekhti Starr történetét készül papírra vetni, és csak számadatokat talál a Rend adatbázisában. 


Három különböző személy az egykori Firstcat életéből, három eltérő szemszög.

Egyikük Uraeus Verse, aki a gyermek Nekhtit képezte ki Ma'at főkormányzó testőrévé. Ő az egyetlen személy, aki pontosan ismeri a lány prentiesti életét.

Nereida Cast rendőrfőnök, aki a Szenátus tagja. Hajdani kapitánya annak a hajónak, mely Prentiestről Bubastisra hozta a megvásárolt rabszolgalányt, Nekhtit.

Valamint Tod Kheshennuf, Ma'at személyi titkára, aki rajong a pletykákért.

A velük készült interjúk során elhangzó emlékszilánkok töltik meg azt az űrt, ami a teljes életrajzhoz hiányzik. Szavaikat olvasva talán megtudhatjuk, mi történt azzal a kislánnyal, aki később Sötét Hóruszként vonult be a történelembe.


A könyvet Chiara jóvoltából olvashattam, ő tette utazókönyvvé, amit nagyon köszönök. :)

Nem volt túl sok elvárásom, ezelőtt semmit nem olvastam az írónőtől és most kivételesen véleményeket sem böngésztem át a könyvről, úgyhogy azt is utólag tudtam meg, hogy ez egy másik regénynek a kiegészítése.
Ennek ellenére tökéletesen érthető és élvezhető volt, nagyon izgalmas és egyedi világ tárult a szemem elé.



Nekthi Starr by Ta-Mia Sansa
Ez a történet egy visszaemlékezés és interjúsorozat, ahol a megkérdezettek Nekhti Starr-ról beszélnek, mindenki a saját szemszögéből. Nekhti elég ellentmondásos és nehezen szerethető figura, persze az az egy-két ember, aki ismerte a múltját, tudta, hogy miért ennyire zárkózott és hideg. A többiek csak a kegyetlen és szívtelen gyilkost látták benne, az olvasó számára azonban kiderül, hogy Nekthi egyáltalán nem szívtelen. 

Nekthi olyan kegyetlen és embertelen dolgokon ment keresztül, ráadásul gyerekként, hogy csoda, hogy egyáltalán még él. Elborzadva olvastam Andrew Williams beteg tetteit, többször is teljesen lesokkolt a történet. Régen utáltam már ennyire egy szereplőt, mint most Wlliams-t. Persze az egész társadalmi berendezkedés Prentiestben annyira taszító és barbár, nagyon örültem , amikor Ma'at elvitte onnan az akkor még kislány albínót. 
Én egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy Nekthiből olyan ember lett, amilyen.Nem tudom még elképzelni sem, hogy ennyi fájdalmat és félelmet hogyan lehet feldolgozni. Talán sehogy. Nekem nem hiszem, hogy sikerülne, ez túl sok egy embernek.
"Meghalni nem nehéz. Élni igen."

Érdekes volt Prentiest és Ma'at világa, Bubastis közötti éles ellentét.  Amíg Preniestben a nőket emberszámba sem veszik, addig Bubastisban rengeteg nő foglal el fontos pozíciót és teljesen egyenrangúak a férfiakkal. 

Nagyon megkedveltem több szereplőt is, Kemt Daly és Ma'at  mindketten kedves és szeretetreméltó emberek, mindketten próbáltak segíteni Nekthin, mindent megtettek, ami tőlük telt.
Én nagyon megszerettem Nekthi Starr-t is minden fájdalmával és hidegségével együtt. Aki megismeri a teljes történetét, az nem tudja gyűlölni. Igazán hiteles és részletes lélekrajzot kaptunk Nekthiről, nagyon izgalmas volt egy ilyen ember lelkébe és fejébe bepillantani.

Nem szaporítom a szót, nagyon szerettem ezt a könyvet, teljesen beszippantott a világába és most rossz visszatérni.
Nem tudom hány része készült el a sorozatnak és a sorrendet sem ismerem, de nagyon szeretnék még Nekthiről olvasni. (Bár Ta-Mia Sansa nagyon jól ír, szívesen olvasnék tőle bármi mást is.)

Értékelésem: 5/5