2013. január 27., vasárnap

Nicholas Evans- Semper fortis

Európa kiadó,2012
416 oldal
Fordította: Tábori Zoltán
Eredeti cím: The Brave

Fülszöveg:
Cselekményleírást tartalmaz!
Nem sok boldogság van a nyolcéves Tommy Bedford életében. Szülei idősek és zárkózottak, őt pedig bentlakásos iskolába járatják, mert a középosztálybeli angol családoknál így szokás, és mert ott leszoktatják majd az ágybavizelésről, és kemény legényt faragnak belőle. Tommy szenved a szadista diáktársaktól és szadista nevelőktől, ezért egy álomvilágba menekül, amelyet cowboyok és indiánok népesítenek be. Egy nap megtudja, hogy nővérét, Diane-t, a tehetséges fiatal színésznőt Hollywoodba hívják filmezni, és nem mással fog együtt élni, mint éppen Tommy egyik példaképével, egy westernhőssel, de az a legjobb az egészben, hogy Tommyt is viszik magukkal. Jó ideig minden olyan szép, mint egy mesében, idővel azonban rosszra fordulnak a dolgok, és végül szörnyűséges bűncselekmény történik, amelyhez sötét titok kapcsolódik. Tommy csak sok-sok év múlva hajlandó szembenézni régi és új démonaival, amikor fiát gyilkosság vádjával katonai bíróság elé állítják, és miközben fia igazáért küzd, felfedezi, hogy van, amikor a bátorság azt jelenti, az ember mindig mindent elszántan, teljes erőbedobással, vagyis semper fortis csinál. Nicholas Evans különleges tehetséggel teremt emlékezetes szereplőket, tanulságos történetei mindig az élet nagy kérdéseivel foglalkoznak. Aki megkönnyezte A suttogó-t, ezt a regényét is szeretni fogja.


SPOILERMENTES
Nicholas Evans legújabb regényében egy család életébe enged betekintést. Bár a fülszöveg azt sugallja, hogy a történet főszereplője Tommy, én azt gondolom, hogy nem ő az egyetlen főszereplő, és ami még jobb, nemcsak az ő szemszögéből láthatjuk a történetet. 
Két idősíkon fut a cselekmény: Tommy gyermekkorát ismerhetjük meg az egyik síkon, és felnőtt életébe tekinthetünk be a másikon. Nekem nagyon izgalmas volt a történetnek ez a fajta megközelítése.

Ez volt az első könyvem Nicholas Evans-től, és sajnálom is, hogy eddig húztam megismerkedésünket, nálam teli találat volt a könyv és az író stílusa is.
Ezek után még inkább furcsállom, hogy ilyen kevesen olvasták ezt a könyvet, a molyon összesen két szöveges értékelést találtam róla. Azt gondolná az ember, hogy a Suttogó írójának az új könyvére azért többen kíváncsiak. Na mindegy. Egyébként nem érdemli meg ezt a mellőzést, az egyik legjobb nem fantasy műfajú könyv, amit mostanában olvastam. Egy lebilincselő családregény , de emellett szól az elszalasztott lehetőségekről, a döntéseink következményeiről, a megbocsátásról, az anyai szeretetről és az újrakezdésről is. 

Evans karakterei
egytől egyig nagyon hitelesek és jól kidolgozottak. Remekül írja le az író a szereplőkben dúló érzelmi folyamatokat és döntéseik miértjét. Nagyon tetszett, hogy senkit nem próbált meg feddhetetlennek vagy egyszerűen csak az események ártatlan áldozatának beállítani. Ettől igazán őszinte lett az egész. Itt van például Diane. Ő számomra az egyik legjobban megalkotott szereplő volt. Nehéz bármit is írni róla anélkül, hogy elárulnék valamit a történetből, mindenesetre az ő esete jól mutatja mire képes a szeretet és a bűntudat. A kedvenc szereplőm mégsem ő lett, hanem Cal, ő nagyon belopta magát a szívembe.

A család és Tommy története tényleg lebilincselő és tragikus is egyben, de a könyv ennél többről szól. Betekintést nyújt az iraki háborúk borzalmaiba és az ott harcoló katonák sorsába, Hollywood és a színészek műanyag életébe, a western filmek lehanyatlásába, egy házasság kivirágzásába, majd szétesésébe és talán egy kicsit az indiánok sorsába is. És ezt mind olyan finoman és jól beleszövi a történetbe, hogy az ember egyáltalán nem tartja zavarónak, hogy ennyi minden kerül terítékre.

Nagyon komoly témákat érint a szerző, több helyen megrázó volt számomra olvasni. Őszintén szólva nagyon megérintett a könyv. Sokkal több kincset rejt ez a könyv, mint ami a fülszövegből sejthető.
Én mindenkinek bátran merem ajánlani, tényleg remek történet, amin az ember még az olvasása után is gondolkodik,a hatása alá kerül.

Értékelésem: 5/5

Kedvenc idézetem:
" Egy pillanat ide vagy oda különbséget jelenthet boldogság és gyötrelem, élet és halál vagy örök kárhozat közt." 389. oldal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése