2012- év végi összegzés

Nagyon jó év volt 2012 olvasás szempontjából, ezért gondoltam, csinálok egy kis összefoglalót.

 Biztosan állíthatom, hogy idén olvastam eddig a legtöbb könyvet, pontosan 183-at, ez kb. 53356 oldal összesen. Ezt leginkább a moly.hu-nak köszönhetem, ahol nagyon kedves embereket ismertem meg, és általuk sok, számomra új könyvet is. Örülök, hogy ehhez a közösséghez tartozhatok. :)

 33 magyar könyv van az idei listán, ebből 13 kortárs szerző tollából. Erre a számra különösen büszke vagyok, mert nem igazán olvastam eddig magyar szerzőktől, de idén több kedvenc magyar íróm is lett.
Akik különösen belopták magukat a szívembe közülük:
Szabó Magda: 2012-ben olvastam tőle az első könyvemet, Az ajtót (értékelésem itt), ami azonnal kedvenc lett.
Raana Raas: rajongója lettem, nagyon tehetséges. (Bejegyzés a Csodaidők sorozatról itt)
Ta-Mia Sansa: fantasztikus írónő, és a molyon váltott néhány szóból nekem nagyon kedves, szimpatikus embernek tűnik. (blogbejegyzés a Forradásokról itt)
Schäffer Erzsébet: vele is idén "találkoztam" először és rögtön megfogott egyszerű, szerethető stílusával. (Blogbejegyzés itt)

8 hangoskönyvet hallgattam, azt hiszem, ez is rekord, mert eddig nem nagyon hallgattam könyveket.

A Leg-ek:

Legszebb borító: Sarah Addison Allen-Édes élet
Legjobban tetszettek- külföldi Top3:
Karen Marie Moning: Új nap virrad- Tündérkrónikák 5.
Gail Carriger: Soulless- Lélektelen
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Leggyengébbek- Top3:
Helen Cross- Szerelmem nyara
Iain Banks: A darázsgyár
Elizabeth Chandler: Akit egy angyal megcsókolt

2012-ben 37 könyvet happoltam ( happolt könyvek listája), kettőt nyertem,  azt, hogy hány könyvet vettem vagy kaptam, azt már nem tudom összeszámolni sajnos, majd jövőre jobban figyelek erre.

Idén kezdtem el írni a blogomat is, május óta (akkor indult az oldalam) ezzel együtt 89 bejegyzés született, ezalatt kb. 4600 oldalmegjelenítés volt, aminek nagyon örülök.
Van az oldalamnak 4 követője is, ami nem sok, de én azért örülök nekik is. :)

Szerintem ez nem is rossz statisztika egy évre. :D

Kívánom, hogy 2013 legyen mindenkinek boldog, könyvekben gazdag év!

Gail Carriger: Changeless – Változatlan

Könyvmolyképző kiadó, 2012
390 oldal
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Eredeti cím: Changeless

Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Alexia Maccon, Woolsey grófnéja egy kora esti órán arra ébred, hogy férje, akinek, mint minden rendes farkasembernek, illedelmesen aludnia kellene, teli torokból ordít mellette. Később el is tűnik, magára hagyva Alexiát, akinek így egyedül kell megbirkóznia egy egész természetfeletti regimenttel, akik már ott várják lakása küszöbén; az űzött szellemek seregével, és Viktória királynő haragjával. Ám Alexia fel van fegyverezve: van egy legújabb divat szerint készült napernyője, és harapós modora. Még amikor nyomozása Skóciába, a rusnya mellények honába sodorja, és egy egész farkas falkával kerül szembe, akkor is helytáll. Erre pedig csak egy lélektelen képes… 
Arra is marad ideje, hogy megkeresse elkóborolt férjét – ha akarja.

Nagyon vártam már ezt a kötetet, az első rész (amiről itt olvashattok bővebben) zseniális volt, rögtön rajongója lettem az írónőnek. Egyedi stílusa van és remek humora, amivel engem megfogott.
Az elsőhöz hasonlóan a Változatlan is nagyon tetszett, talán izgalomból kicsit több volt benne, Lord Macconból pedig egy picit kevesebb.
Alexia továbbra is az egyik kedvenc karakterem, pimasz, vicces, szókimondó és nagyon jó éles helyzetekben. Ebben a kötetben kevesebb volt a közte és Lord Maccon közt zajló évődésből, de ez annak köszönhető, hogy az említett- egyébként nagyon imádnivaló- alfahím kevesebbet szerepelt. Elbírtam volna többet is belőle, de a hiányát az írónő elég sikeresen kompenzálta a rengeteg kalanddal és rejtéllyel.
Aminek örültem, hogy a cselekményszál elvezetett Londonból és egyenesen Skóciában köthettem ki Alexiával. Persze nem is akárhogyan, léghajóval utazott a kalapokra igen kényes főhősnő, ahogy az egy steampunkkal megbolondított viktoriánus kori történetben illik.
Skócia azért is tetszett nagyon, mert rengeteg dolog derült ki Lord Maccon múltjáról, ami még érdekesebbé tette a karakterét.

SPOILER
Amellett, hogy a régi szereplőkről sok új dolog derül ki, új szereplővel is gazdagodik a történet. Egy nagyon ellentmondásos, de alapvetően elég szimpatikus hölgyről van szó, Madame Lefoux-ról. Egy férfiruhát hordó tudós, aki kalapokat árul, és nem mellesleg a saját neméhez vonzódik. Khm... egészen szokatlan, de szerintem csak színesítette a könyvet és a történetet.
SPOILER VÉGE

Ami plusz pont, hogy kialakult még egy szerelmi szál, amiről nem szeretnék elárulni túl sokat, mindenesetre én jót mosolyogtam az események alakulásán ezen a fronton is. Igazán vicces, amikor egy ilyen prűd és illemszabályokkal teli társadalomban titkos viszony szövődik. Mindenki csak irul-pirul. :)

Amit továbbra is szerettem, azok a steampunk stílusú eszközök és gépezetek. Fantasztikusan lenyűgöznek ezek a dolgok. Ha hóbortos milliomos lehetnék, biztos, hogy ilyen stílusú holmikat és kiegészítőket hordanék. Alexia esernyője például tényleg eszméletlen. Nagyon jó ötlet volt az írónőtől, ezzel teljes lett Alexia megjelenése.

Egyetlen dolog nem tetszett: hogy úgy lett vége, hogy tiszta ideg lettem, Lord Macconra borzasztó dühös vagyok még most is, legszívesebben fejbe kólintanám, hogy kapjon már az eszéhez. Ennyire nem lehet h*lye!
Az írónő pedig igazi szadista, hogy ilyen kínok között hagyja vergődni hűséges olvasóit. Remélem nagyon gyorsan elkészülnek a magyar fordítással, mert ahogy megjelenik én rohanok is a boltba megvenni, az biztos.
Ezt leszámítva, vagy ezzel együtt nagyon imádtam az egészet és egy nap alatt ki is olvastam.

Értékelésem: 5/5

Kedvenc idézetem:

"– Tényleg foglalkoznunk kell a kommunikációnkkal. Talán, ha nem a házastársi érintkezés más formái érdekelnének egyfolytában, még hozzá is jutnék az adatokhoz, amikre szükségem van, hogy ne kapjak gutaütést! – Erősen oldalba bökte a férfit. – Több beszélgetés, kevesebb ágytorna!" 348. oldal

Aki a steampunk stílusról és műfajról szeretne többet megtudni, az katt ide!
Az írónő oldala: itt

És a végére néhány steampunk kiegészítő:

Sarah Addison Allen- Édes élet

Könyvmolyképző kiadó, 2012
294 oldal
Fordította: Szakál Gertrúd
Eredeti cím: The Sugar Queen

Fülszöveg:
A huszonhét éves Josey Cirrini három dologban biztos: hogy észak-karolinai szülővárosában a tél a kedvenc évszaka, hogy ő egy igazi déli szépség igencsak szánalmasra sikerült utódja, és hogy az édességet legjobb, ha szekrénye rejtekében fogyasztja el. Josey élete hosszú éveken át eseménytelenül zajlik anyja házában, vigaszt egyedül az édességekből és romantikus regényekből felhalmozott hatalmas készlet jelent számára, ezek közé menekül minden este. Egészen addig, amíg egy napon rá nem döbben, hogy a szekrényét elfoglalták. Nem más rejtőzött el benne, mint a helyi pincérnő, Della Lee Baker, a goromba, de lágyszívű nő, aki egyharmad részt maga a végzet, de kétharmad részt egy tündéri keresztanya. Egy szerencsétlen, és hibákkal teli életből menekülve Della Lee úgy dönt, Josey titkos szekrénye a legbiztonságosabb hely. Cserébe megváltoztatja Josey életét mert az bizony egyértelmű, hogy ez a szekrény nem egy boldog nő tulajdona. Della Lee nyers szeretetének hatására Josey hamar lemond a pekándió tekercsről és a karamelláról, felfedezi olykor nagyon is heves női ösztöneit, és hamarosan rádöbben, hogy az élet sokkal több lehetőséget rejt, mint gondolta.

Sarah Addison Allen második magyarul megjelent könyve az Édes élet. Az első, a Csodálatos Waverley-kert nagyon tetszett, rögtön elvarázsolt, emiatt vártam már annyira a következő könyvét, és meg is kaptam anyukámtól karácsonyra (a másikat is tőle kaptam).
Már a borító is meseszép, hasonlóan az előzőhöz. Egyszerűen tökéletes.
Legalább annyira tetszett ez a könyv, mint a másik. Az írónő nagyon tehetséges a hangulatteremtésben. Az írásaiból árad valami melegség, ami teljesen bevonja az olvasót. Mint a forró csoki, miközben egy meleg paplan alatt fekszel. Az ember nem akar kibújni belőle, kényelmes és jóleső. Otthonos. Ilyen ez a könyv is: teljesen magába szippant, szerethető és hangulatos. Van benne egy kis hétköznapi mágia, és hihetetlenül jól kitalált karakterek.

Josey, akit 27 évesen az anyja irányít, és aki titokban édességet és romantikus regényeket rejteget a szekrényében, nagyon szerethető és kedves. Rögtön megkedveltem, nagyon hiteles lett a karaktere. Ahogy olvastam, a könyv közepénél úgy éreztem, mintha ezer éve ismerném ezt a lányt.Kicsit naiv, kicsit szomorú, és mégis tele van élettel.

Igazából Chloét és Della Lee-t is nagyon megszerettem, mindannyian annyira hétköznapi és mégis eredeti emberek. Chloe igazán szerencsés, én nagyon szívesen lennék a helyében. Csodálatos lehet, ha nem kell könyvet venned, hanem csak ott teremnek. :)

Josey és a többi szereplő is valós, hétköznapi problémákkal küzd, talán ettől is annyira magával ragadó ez a könyv. Mindenki talál benne valami olyasmit, amivel már ő maga is szembekerült az életben.Megcsalás, megbocsátás, súlyproblémák, egy zsarnok anya, vállalni önmagad, vagy éppen újra megtalálni önmagad: mindennapi dolgok, és éppen ezért érdekes olvasni arról, mások hogyan küzdenek meg az adott szituációval, könnyen bele tudjuk képzelni magunkat az adott élethelyzetbe.

A könyvben senki nem fekete vagy fehér, mindenkinek vannak hibái, ettől még életszagúbb az egész.
Persze azért a végén ott van a mesés happy end, de ezt el is várjuk egy ilyen lélekmelengető történettől. :)

Ami még különösen tetszett, az a fejezetek címe volt: öröknyalóka, savanyú cukor, habcsók. Az embernek összefut a szájában a nyál, és nem csak ezektől. A könyvben végig nagyon sokszor van szó édességekről, csokifüggőknek kötelező,de senki ne olvassa éhesen. :)

Egy szó, mint száz, nagyon jólesett a lelkemnek a könyv. Szerettem és sajnáltam, hogy vége. Remélem lesz még az írónőnek könyve magyar nyelven, mert én biztos megveszem (vagy megkapom anyutól ajándékba).

Értékelésem: 5/5 Kedvenc

Kedvenc idézetem:

" - A könyvek képesek hatalmukba keríteni az embert, ugye? Gyanútlanul sétálgatunk egy könyvesboltban, amikor egyszer csak meglep bennünket, mintha magától került volna a kezünkbe, csak hogy felhívja magára a figyelmet. A benne leírtak olykor megváltoztatják az életünket, néha még csak el sem kell olvasnunk őket. Van úgy, hogy egyszerűen csak jobban érezzük magunkat attól, ha van a közelünkben könyv. " 197. oldal

Rainer Maria Rilke

86 évvel ezelőtt a mai napon halt meg Rainer Maria Rilke osztrák költő (1875.12.04-1926.12.29). A 20. század legnevesebb, német nyelven író költői közé tartozik.(Életrajza itt.)
Én nagyon szeretem a verseit, halálának évfordulója alkalmából kiválasztottam tőle három verset, amik különösen közel állnak a szívemhez.

SZERELMES DAL

Mint tartsam az én lelkem, hogy ne érjen
a te lelkedhez? Mint emeljem innen
más dolgokhoz fölötted, észrevétlen?
Jaj, csak lehetne a homályba vinnem,
rég elveszett magányba, a sötétben,
hol elhagyottan néma-tompa csend ül
s nem zeng a táj, ha mélyem mélye pendül.

De az, ami megérint téged, engem,
már egybefog veled s titkom kizengem,
a két iker húr egy hangot fuval.
Milyen hangszerre vonták szíveinket?
S milyen játékos tart kezébe minket?
Ó, égi dal.
(Kosztolányi Dezső fordítása)


A PÁRDUC

Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát.
Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne
s ezer rács mögött nem lenne világ.

Puha lépte acéllá tömörűl
s a legparányibb körbe fogva jár:
az erő tánca ez egy pont körűl,
melyben egy ájúlt, nagy akarat áll.

Csak néha fut fel a pupilla néma
függönye. Ekkor egy kép beszökik,
átvillan a feszült tagokon és a
szívbe ér - és ott megszünik.
(Szabó Lőrinc fordítása)


A HATTYÚ

Félni egyre, élni vontatottan,
életünk, akár a hattyú útja,
melyet még le sem írt a habokban.

És meghalni, titkosan elülni,
mily elembe jártunk itt, ki tudja,
mint mikor hattyút látsz elmerülni: -

a vizen, mely nyájasan fogadja,
fodrozódik, elmúlik alatta,
s boldogan gyürűzik föl a hab;
míg a hattyú csöndesen kiválik,
mind nyugodtabb, tisztább és királyibb
méltósággal cél felé halad.
(Kosztolányi Dezső fordítása)

Csökkentsd a várólistádat 2013

Idén először veszek részt Lobo kihívásán (Bővebben itt olvashattok róla), melynek lényege, hogy a várólistámról kiválasztok 12 könyvet, amik már több, mint fél éve várnak olvasásra és 2013-ban elolvasom őket. Lehet készíteni egy alternatív listát is arra az esetre, ha az eredeti listáról valamelyikhez mégsem lenne kedvem.

A lista:

1. Jane Austen: Emma
2. Kate Morton: Az elfeledett kert
3. Julie Orringer: Láthatatlan híd 
4. Rick Riordan: Villámtolvaj
5. Marina Gyacsenko, Szergej Gyacsenko: Alekszandra és a Teremtés növendékei 
6. John Scalzi: Vének háborúja
7. Rob Thurman: Éjvilág
8. Schaffer Erzsébet: Toronyiránt
9. Szabó Magda: Für Elise
10. Silvana De Mari: Az utolsó tünde
11. Neil Gaiman: Amerikai istenek
12. Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Alternatív lista:

1. Joanne Harris: Szent bolondok 
2. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
3. Tessa De Loo: Ikrek
4. Jonathan Safran Foer: Minden vilángol 
5. Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
6. Becca Fitzpatrick: Crescendo
7. Anne Frank: Anne Frank naplója
8. Cormac McCarthy: Az út 
9. Michael Ende: A végtelen történet
10. Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
11. Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót
12. John Steinbeck: Érik a gyümölcs 

Joe Hill- Szarvak

Európa könyvkiadó, 2012
504 oldal
Fordította: Uram Tamás
Eredeti cím: Horns

Fülszöveg:
Ignatius Perrish egy részeg éjszaka után arra ébred, hogy irtózatosan fáj a feje... és a tükörbe nézve azt látja, hogy szarvak nőttek a halántékán.
Ig először azt hiszi, hallucinál, a gyász és a harag elvette az eszét. Hiszen az utóbbi egy évet a maga privát purgatóriumában töltötte: egy esztendővel ezelőtt erőszakolták és gyilkolták meg brutális módon, felfoghatatlanul a szerelmét, Merrin Williamset. A teljes idegösszeomlás is szinte természetes lenne nála. Csakhogy ezek a szarvak valódiak...
Azelőtt Ig a boldogok gondtalan életét élte: gazdag szülők gyermekeként, tévésztár báty öccseként megvolt mindene, pénz, biztonság, megbecsülés. Megvolt mindene, sőt annál több is - Merrin szerelme, akivel együtt osztoztak romantikán, diákkori felelőtlenségeken, egy csakis kettejüknek kijutó, varázsos kalandon.
Merrin halálával mindez oda lett. Noha Ig volt az egyetlen gyanúsított, bíróság elé sohasem került, de fel sem mentette soha a kisváros, Gideon közvéleménye: persze hogy azért úszta meg, mert befolyásos szülei vannak! Mintha mindenki elhagyta volna Iget, még az Isten is. Talán csak egyvalaki nem: a benne lakozó ördög...
És most, ezekkel a szarvakkal, Ig rettenetes erőre tesz szert - olyan tehetségre, amellyel végre kinyomozhatja, ki ölte meg Merrint, ki tette tönkre az életét. És bosszút állhat. A templomba járás, az ima nem segített. Jöjjön hát a Sátán!

"A szív alakú doboz" szerzőjének második regénye jóformán csupa négy- és ötcsillagos értékelést kapott az amazon.com-on, és a kritika is egyöntetű elismeréssel fogadta.

Joe Hill

Ez volt az első könyvem Joe Hilltől, igazából véletlenül akadtam rá a könyvtárban, a borító és fülszöveg alapján érdekesnek tűnt. Utólag tudtam meg, hogy a szóban forgó író a horrorregények királyának, Stephen Kingnek a középső fia, álnéven.
Az biztos, hogy örökölte apja tehetségét, bár még kissé még kiforratlannak éreztem itt-ott. Persze ez a második könyve, úgyhogy van még ideje rátalálni a saját stílusára, és kezdésnek több, mint jó ez a könyv.

A történet minden bevezetés nélkül kezdődik, a főszereplő, Ig egy átpiált éjszaka után szarvakkal a fején ébred. Persze fogalma sincs hogy kerültek a fejére. Ha ez nem lenne elég, mindenki, akivel csak Ig találkozik, olyan dolgokat mond el neki, amiről normális esetben soha nem beszélnének senkinek. A legféltettebb titkaikat, vágyaikat mesélik el, és később nem is emlékeznek rá vagy hogy találkoztak Iggel.

Nagyon ötletes szerintem az alapszituáció, erre még jön egy jól  kitalált rejtély, ami megoldásra vár és egy szerelmi szál, ami nem erőltetett és csak jót tesz a történetnek. Hill időnként megcsillogtatja fanyar humorát is, ami szintén bejött nekem.
A regény talán legerősebb része a karakterek kidolgozása. Nagyon érdekes és eredeti szereplőket ismerhetünk meg, Iget nagyon megkedveltem, akkor is, ha ő maga az ördög. Izgalmas lelki fejlődésen megy keresztül.Az elején törekszik a jóra, és másokban is csak ezt látja meg, a könyv végére viszont a sötét oldal felülkerekedik benne.
Lee az elejétől fogva unszimpatikus volt.

Nekem bejött az is, hogy a teljes történetet visszaemlékezéseken keresztül mesélte el az író, és a sok emlékből a végére összeállt a teljes sztori. Amit én még külön értékeltem, hogy nem volt túl ijesztő, nem a rémisztgetésre ment ki a dolog és volt mondanivalója is a könyvnek. Jól bemutatja, hogy még a legmakulátlanabb embereknek is vannak titkaik, néha igencsak mocskosak. Ez egyfajta tükör az embereknek. Nincs senki, aki csak jó, mindenki őriz magában valami rosszat, elfajzottat, perverzet vagy szégyellnivalót, valami sötétséget.

Ami plusz pont, hogy végre nem az ördög volt egy könyvben a leggonoszabb szereplő. Én egészen megkedveltem. Vallásosoknak nem igazán ajánlom, Isten zsarnokoskodónak és önzőnek van beállítva a könyvben, aki magára hagyja az embereket a bajban és ez sértheti a vallásos embereket a hitükben.

A végére egy érdekesség a magyar kiadásról: a könyv belső borítóján morzeábécével a Rolling Stones egyik számából olvashatunk egy részletet, mégpedig a 'Sympathy for the Devil' refrénjét.

Értékelésem: 4,5/5

Kedvenc idézetem:

"-Megszabadultál a hajadtól.- Elhallgatott.- És szarvakat növesztettél. Jézusom, Ig! Mi vagy te?
 -

Miért, nem egyértelmű? Ördög, kék csipkeszoknyában."

Könyvek a fa alatt

Szeretem a karácsonyt.Végre pihenhet az ember, tölt egy kis időt a családjával. Nálunk ilyenkor az a szokás, hogy betegre esszük magunkat süteményekből és kártyázunk hajnalig. Nem utolsósorban persze azért is szeretem, mert ilyenkor mindig rengeteg új könyvvel leszek gazdagabb.
Idén is mindenkitől kaptam könyvet is, amit nagyon köszönök nekik.
Nyolc kötettel bővült a gyűjteményem, mindegyikre nagyon vágytam, és most a bőség zavarában nem is tudom, melyikkel kezdjek.
Az új szépségeim:

A szerzők közül már mindenkitől olvastam könyvet korábban és mindegyiket megszerettem, kit ezért, kit azért, kivéve Itó Projektet és Alma Katsut, őket ezután fogom megismerni.

És ami a legjobb, hogy nem kell sokáig várnom az újabb ajándékkönyvekre, mert a szülinapom februárban lesz, és persze van még bőven a kívánságlistámon. :)

Rímbe szedve- T.S. Eliot : Az üresek

T.S. Eliot : Az üresek

I

Mi vagyunk az üresek
A kitömött emberek
Jaj! összehajlunk
Összehajlik szalmabélű kobakunk.
Száraz hangunk
Mikor összesugdosunk
Halk és nincs értelme semmi sem
Mint a szél száraz gyepen
Vagy patkányláb tört üvegen
Száraz pincében odalenn

Formátlan alak, árnyék színtelen,
Megbénult erő, gesztus mozdulatlan.

Azoknak, akik átkeltek nyitott
Szemmel a halál másik országába
Ha emlékeznek még ránk - nem is kárhozott
Vad lelkek vagyunk mi, csupáncsak
Az üresek
A kitömött emberek.

II

Szemek, melyekkel álmodni sem merek
A halál álomországában
Nincsenek:
Ott a szemek
Tört oszlopon napsugarak
Ott a fák, ha hajladoznak
S a hangok
Ha a szélben dalolnak
Ünnepibbek és távolibbak
Mint egy halványuló csillag.

Ne legyek közelebb
A halál álomországában
Inkább én is viselek
Olyan eltökélt álruhát
Patkánybundát, varjúbőrt, keresztléceket
Egy mezőn
Ahogy a szél tesz úgy teszek
Ne közelebb -

Ne azt a végső találkozást
A homályországban.

III

Ez halott világ
Ez a kaktuszvilág
Itt állnak a kőszobrok
Itt fogadják
Egy halott kezéből az imát
Mikor egy csillag sápadtan kezd hunyorogni.

Hát így van ez erre
A halál másik országában
Magunkba virrasztva itt
Azon az órán amikor mi
Gyöngédségtõl remegünk
Ajkak csókért epedve
Imáikat kövekké tördelik.

IV

Nincsenek itt azok a szemek
Szemek itt nincsenek
E völgyben hol csillagok haldokolnak
Ebben az üres völgyben
Elveszett országaink törött állkapcsa ez

Ez a végső találkozóhely
Egymás felé tapogatózunk
És kerüljük a szót
Összegyűlve a megdagadt folyó e partján

Látástalan, amíg
A szemek újra felragyognak
Mint örök csillag
Százlevelű rózsa
A halál homályországában
Nincs más reménye
Az üreseknek.

V

Körbe körbe fügekaktusz
Fügekaktusz fügekaktusz
Körbejárjuk a fügekaktuszt
Minden reggel ötkor.

Odahull az eszme
És a valóság
Odahull a mozgás
És a tett
Közé az Árnyék
Mert Tied az Ország

Odahull a fogantatás
És a teremtés
Odahull az indulat
És a válasz
Közé az árnyék
Hosszú az élet
s fényös nappal, annak fénysugari előtt
Odahull a vágy
És a görcs
Odahull az erő
És a létezés
Odahull a lényeg
És a leszállás
Közé az Árnyék
Mert Tied az Ország

Mert Tied
Az élet
Mert Tied a

A világ így ér véget
A világ így ér véget
A világ így ér véget
Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel.

Vas István ford.

Karen Marie Moning: Új nap virrad- Tündérkrónikák 5.

Cor Leonis, 2012
596 oldal
Eredeti cím: Shadowfever
Fordító: Laskay Ildikó

Fülszöveg:
A nagy sikerű Tündérkrónikák 5. része. Mac sokszor érezte már, hogy mindent elveszített, de ahogy ott áll a sziklaszirten, lábai előtt egy halott férfival, akit ő segített megölni, már tudja minden átélt borzalom csak rózsaszín közjáték volt. 
A nővére miatti bosszú már túl kevés, a szülei utáni aggódás eltörpül, a világ megmentése csupán másodlagos. A bűntudat, amit az emberélet kioltása okozott, és a remény, hogy van kiút az ismeretlen, tündérátokkal sújtott világból, szinte jelentéktelenné válik az egyre több kérdés, és a sürgető vágy mellett, hogy visszaszerezze azt, amit saját önön hibájából elvesztett. Az Új nap virrad nem csak az alternatív tündérbirodalmakat, de Olvasók világát is kiforgatja a négy sarkából, mielőtt választ adna bármelyik kérdésre is! Titkok és izgalmak rejtőznek minden oldalon, ahogy egyre inkább haladunk a történet vége felé. Az Új nap virrad is elemi erővel ejti rabul az embert a legelejétől, és nem is ereszti egészen a legvégéig, ahol a legnagyobb rejtély megoldása vár. Mit akar a Sinsar Dubh? Igaz-e a prófécia, és Mac tényleg pusztulást hoz-e a világra? Még mindig az Alina halála miatti bosszú a legfontosabb? Mi történet valójában V’Lane-nel? Egyáltalán ki a halott férfi Mac lábainál? Na és kicsoda valójában Mac? De ami a legfontosabb, maradt-e még annyi fény a világban, hogy minden jóra forduljon?

SPOILERES
Nagyon nehezen vettem rá magam, hogy elolvassam ezt a kötetet, nem akartam, hogy vége legyen McKayla történetének. Végül persze győzött a kíváncsiság, és ismét csoda történt. Nem gondoltam volna, hogy a negyedik kötetet felül tudja múlni az írónő, de sikerült neki. Ez volt a legfantasztikusabb és magával ragadóbb könyv a sorozatban.
Tökéletes volt, beszippantott, teljesen belesüppedtem a történetbe és nem akartam visszatérni belőle. Ott akartam sétálni a szerető palotájában, órákig gyönyörködni a szebbnél szebb szobákban és kertekben.
Persze van, ami még csábítóbb McKayla világában: Barrons. Ez a pasi... A legjobb. Ha lenne három kívánságom, ő lenne az egyik. :) 
Az előző kötetnek nagyon kegyetlenül lett vége és el sem akartam hinni, hogy Barrons meghalt. Teljesen kétségbe estem, faltam az oldalakat, és közben azt mondogattam: nem, ez nem történhet meg. Nem halhat meg! Persze Moning csak húzta az idegeimet, de végül megkegyelmezett. A könyvben minden esemény, mozzanat a helyére került, végre McKayla is ott volt, ahol lennie kell: Barrons mellett. Imádtam a kettejük közt zajló hangos és néma párbeszédeket.Tökéletesen összeillenek.
 V'lane mindig is kicsit gyanús volt, de erre nem számítottam. A mocsok! Meg bírtam volna nyúzni.

Olyan az egész könyv, hogy azt sem tudtam, hová kapjam a fejem, az utolsó oldalak is fordulatokat és meglepetést tartogattak.  Jól átgondolt és felépített történet, zseniális kivitelezés. 
Imádom, ahogy a szereplők- Főleg Mac- változnak, alkalmazkodnak és fejlődnek. Rózsaszín Macből igazi dögös kemény harcos lett. Barronsról pedig végre megtudhattunk egy csomó mindent, ezt vártam a legjobban a könyvek olvasása alatt. :)

Tudom, hogy ez a bejegyzés is ömlengős, de nem tehetek róla. Nem tudok rosszat írni, csak egy problémám van: még akarok!!! A legjobb tündéres sorozat, amit olvastam. 

Értékelésem: 5/5**** nagybetűs KEDVENC

Bejegyzés az előző kötetről: http://mangaolvas.blogspot.hu/2012/07/karen-marie-moning-rossz-hold-kelt-fel.html

Rachel Vincent: Stray- Kóborok

Könyvmolyképző, 2012
478 oldal
Eredeti cím: Stray
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Már csak nyolc fogamzóképes nőstény vérmacska van. És én vagyok az egyik. Éppen úgy nézek ki, mint akármelyik amerikai egyetemi hallgató. De vérmacska vagyok; alakváltó, két világ lakója. Bár a családom és a falkám rossz szemmel nézte, elszöktem a kényszer elől, hogy továbbvigyem a fajt, és kialakítottam magamnak egy saját életet. Amíg egy este az a kóbor meg nem támadott. Tudtam a kóborokról – a falka nélküli vérmacskákról – akik állandóan hozzám hasonlókat keresnek: csinos, termékeny nőket. Ezt a példány elkergettem, de aztán megtudtam, hogy két másik nőstény eltűnt. A veszélyből ennyi is elég volt, hogy a falkám hazahívjon a saját védelmem érdekében. Persze. Csakhogy én nem vagyok ijedős kiscica. Bárkivel vagy bármivel megküzdök, ha kell, hogy megtaláljam a barátnőimet. Vigyázzatok, kóborok – karmaim vannak, és nem félek használni őket!

Egy újabb fantasztikus könyv a Könyvmolyképző kiadónál. Imádtam! Szeretem az alakváltós történeteket és örültem, hogy a változatosság kedvéért most vérmacskák a főszereplők. Már a borító is nagyon tetszett, és szerencsére a történetben sem kellett csalódnom.
Olvasmányos, nagyon gyorsan végeztem vele, tele volt izgalmas eseményekkel és fordulatokkal.

Tetszett a vérmacskák családias falkája, sokan egy rakáson, nagyon bensőséges. Annak örültem volna, ha több betekintést enged az írónő a vérmacskák hierarchiájába, társadalmukba, de persze lehet, hogy ezt a következő kötetre tartogatja. Érdekes volt a falka viszonya a nőstényekhez, bár úgy tűnt, hogy egy Faythe-féle független és makacs macskával nehezen boldogulnak.
Szimpatikus volt Faythe, végre megtaláltam azt a regényhőst, aki bizonyos dolgokban nagyon hasonlít rám: makacs, a függetlenségéhez ragaszkodó és csökönyös. Természetesen a leglehetetlenebb időkben is csak a szabaduláson járt az esze, még ha tudta is, hogy jót akarnak és bajba kerülhet. Igazi vadóc, aki a végsőkig küzd, akármilyen kicsi az esélye a győzelemre. Tipikus harcos. És ott volt Abby, akit szintén nagyon megkedveltem. Ő pont Faythe ellentéte: túlélő, aki inkább behódol és engedelmeskedik, tűr, de életben marad.
A srácokat is nagyon bírtam, Jace nagyon édes volt, Mark nekem kissé tapadós, de a végére őt is megkedveltem.
Az elrablásos részek igazán idegőrlők és dühítőek voltak, tiszta ideg voltam, miközben olvastam.Ordítani tudtam volna, annyira irritált Miguel. Szerintem túl olcsón megúszta a végén.

A borító hátuljára 16 év van írva, mint alsó korhatár, szerintem ez inkább 18. Ez nem tinikönyv, felnőttekről szól, vannak benne elég kegyetlen és véres részek is, én csak felnőtteknek ajánlanám.

Remélem hamarosan hozzájutok a folytatáshoz, szeretnék ebben a világban még jobban elmerülni. 

Értékelésem: 5/5

Kedvenc mondatom a könyvben: 

"A fiúk nagyobbak lesznek, de fel sosem nőnek."

Következő rész:

Raana Raas- Csodaidők 3-4.

Csodaidők 3.- Árulás
Shremeya kiadó, 2009
406 oldal


Fülszöveg:
Az Alfa elfoglalása utáni pár év tűzszünet lehetőséget adott arra, hogy hőseink – amennyire lehet – rendezzék az életüket. Judy, aki régi nevén rejtőzött el, a CSU-1-en tanul, Giin a szabad államok kormányaiba beépült SE-tagokra vadászik, Yaan pedig két kislányát neveli a feleségével. A háború azonban újra fellángol, és hamarosan mindhárman a csatatéren találják magukat, ráadásul nem is mindig az egymással szembenéző seregek soraiban.

A háború alakulását a háttérben zajló árulások legalább annyira befolyásolják, mint maga a harc, de a politikai színtér mellett a Raas családnak szembe kell néznie saját árulóival is, és van, akit végül azok árulnak el, akikre az életét is rábízta volna.

Csodaidők 4.- Hazatérők
Shremeya, 2010
404 oldal

Fülszöveg:
Yaan bebörtönzése után a Csillagunió hódításai megrekedtek ugyan, a küzdelmeknek azonban még nincs vége. Judy megtudja, hogy fia súlyos beteg, és kétségbeesetten veti magát a gyógymód megtalálását célzó kutatásba, mely végül messzebb sodorja otthonától, mint valaha álmodta volna. Az Oderut hosszas habozás után belép a háborúba, fővezérnek Giint szeretnék megnyerni, ő azonban felesége betegsége miatt nem akar közügyekkel foglalkozni. Amikor végül újra fellángolnak a harcok, Yaannak ismét szembe kell néznie az övéivel – de saját magával is számot kell vetnie.

Spoilermentes
Most, hogy végeztem a sorozattal, azt hiszem bátram kijelenthetem, hogy az egyik legjobban megírt családregény/sci-fi, amit valaha olvastam.
A harmadik és negyedik kötet volt a két kedvencem. Mindkét kötet hihetetlenül izgalmas és sodró lendületű volt, sírtam, nevettem, dühöngtem és csodálkoztam az olvasásuk közben, néha mindezt egyszerre. Le a kalappal az írónő előtt, végig fordulatos volt, most egyáltalán nem éreztem hullámzónak, minden sora tökéletes.
Mindezek mellett nagyon komplex és bonyolult az egész, minden tekintetben, és páratlan részletességgel van kidolgozva. A világ, ahol játszódik, a Raas család, a vallás annyira hiteles, hogy szinte már elhittem, hogy létezik az Alfa, a Nies, a családtagok.


Fantasztikus jellemrajzok vannak a könyvben, akik - és ettől igazán mesteri- még az utolsó két kötetben is fejlődnek, változnak. Nagyon megszerettem több szereplőt is, Yaan/Paul a végére igazán belopta magát a szívembe, de Judy és Giin is nagy kedvenceim voltak.

Mindkét könyvben olyan fordulatok és meglepő történések voltak, hogy sokszor leesett az állam. A hazatérők végére is sikerült olyan csavarokat bevinni, hogy el sem hittem, még a legvégén is meglepődtem többször is.De végül minden szál el lett varrva.

Úgy gondolom, hogy ez egy remek sci-fi, egy nagyon izgalmas és néha tragikus családregény, de emellett egy zseniális társadalomkritika is. Tükröt tart elénk és elgondolkodtat.

A bejegyzés talán kissé ömlengősre sikeredett, de most így érzek, rosszat nem tudok írni a könyvekről, nagy rajongójuk lettem.

Értékelésem: mindkét kötet 5**, kedvenc

Bejegyzések az előző kötetekről: 
http://mangaolvas.blogspot.hu/2012/08/raana-raas-csodaidok-1-az-ogfak-vorose.html
http://mangaolvas.blogspot.hu/2012/09/raana-raas-csodaidok-2-kiszakadtak.html

Halloween

A halloweent sokan amerikai ünnepnek tekintik, pedig gyökerei egészen a kelta időkig nyúlnak vissza.

Talán nem tévedek, ha azt mondom, a halloweenről mindenkinek a jelmezbe bújt, édességet gyűjtő gyerekek, a faragott töklámpások, boszorkányok, kísértetek és egyéb rémisztő túlvilági lények jutnak eszébe. Bár eredetileg az angolszász országokban tartották, mára már szinte az egész világon népszerű ünnep lett. Nálunk is egyre gyakrabban tartanak tökfaragó versenyeket, beöltözős bulikat és a boltok polcain is találunk alkalomhoz illő szemgolyó vagy éppen véres ujj gumicukrokat. Éppen ezért gondoltam, leírom, amit a halloweenról tudni érdemes.


A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A kelta hagyományok közt szerepelt a samhain, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely november 1-jére esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.

Ezen a napon, vagyis november elsején az emberek állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az első halloween fesztivál, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett.

Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol "All Hallows Eve" kifejezés rövidített alakjából alakult ki.

A halloween jelképei

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukrot vagy csínyt!” kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg az ajtónyitónak van lehetősége „csínyt” azaz játékos fenyegetést választani, de nem jellemző. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában többnyire baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Észak-Amerikában. Ezzel ellentétben a szülők nem engedik ki gyermeküket, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt halloweenkor az eltűnt- és megölt gyermekek száma. Így ez az ünnep, az előző 10 évhez képest, nagyon sokat vesztett a jelentőségéből.

A háztól-házig járás édességért szokás eredete az Ó hazába nyúlik vissza, nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók hozták be és honosították meg az USA területén. Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.

Ha esetleg témába vágó filmet néznétek, akkor ajánlanék néhányat:
Halloween (1978), John Carpenter klasszikus horrorja (trailer itt)
Hókusz-pókusz (1993), egy szórakoztató családi film Bette Midler és Sarah Jessica Parker főszereplésével (a teljes film a youtube-on itt)
És a kedvenc dalom a filmből:

És végül egy hagyományos halloweeni édesség:

Karamellás Almák Halloweenre

hozzávalók 4 főre
6 db közepes alma
500 g cukor
200 ml víz
125 ml kukoricaszirup vagy méz
piros színezék (elhagyható)
vaj a papírhoz

A cukrot, vizet, szirupot/ mézet és a színezéket (ha használunk), egy közepes méretű, de magasabb lábasba tesszük, közepes lángon karamellizálni kezdjük.

Ha van cukorhőmérőnk, az nagyon jó, 150 fokig kell melegíteni a karamellt. Ha nincs akkor ez kb. 25 perc.Az almákat megmossuk, és erős pálcikákat szúrunk beléjük középig.
Mikor elértük a megfelelő hőfokot, azonnal levesszük a tűzről a lábast, s óvatosan beleforgatjuk az almákat, majd megvajazott sütőpapírra helyezzük őket.Mikor kihűlt, ehetjük.

(Forrás: wikipedia.hu, a receptet a nosalty.hu -n találtam)

Simone Elkeles: Perfect Chemistry- Tökéletes kémia

Könyvmolyképző, 2011
412 oldal
Eredeti cím: Perfect chemistry
Fordította: Neset Adrienn

Fülszöveg:
Chicagó külvárosában, a Fairfield gimiben mindenki tudja, hogy a kerület északi és déli negyedeiben élők között kibékíthetetlen ellentétek húzódnak. Így amikor a pomponlányok csapatkapitánya, Brittany Ellis mellé Alex Fuentest, egy helyi bűnbanda tagját osztják be tanulópárnak kémiaórán, az eredmény borítékolható: ezek ketten robbanékony egyveleget képeznek. 
A fiatalok egyike sem számol azonban egy meglepő kémiai reakcióval: a szerelemmel. 
Vajon sikerül-e legyőzniük saját előítéleteiket és családjuk, barátaik ellenszenvét a másik iránt? Sikerülhet-e a látszólag lehetetlen?

"– Ellis kisasszony? Ön következik. Mutassa be Alexet az osztálynak! 
– Ez itt Alejandro Fuentes. Ezen a nyáron, amikor éppen nem utcasarkokon lődörgött ártatlan 
embereket zaklatva, a város börtöneiben turnézott. Gondolom, mindenki érti, hogy mit akarok ezzel mondani. Van azonban egy titkos vágya, amit senki sem sejt róla… A titkos vágya… A titkos vágya az, hogy főiskolára mehessen, és kémiatanár legyen, mint ön, Mrs. Peterson. 
Brittany diadalmas mosolyt villant felém, azt gondolja, hogy ezt a kört megnyerte. Azt te csak hiszed, gringa! 
– Ő Brittany Ellis – mondom a szemek kereszttüzében. – Ezen a nyáron elment a bevásárlóközpontba, és új ruhákat vett, hogy felturbózza a ruhatárát, és apuci pénzén felkeresett egy plasztikai sebészt is, hogy felturbózza… izé… amit fel kell. Az ő titkos vágya pedig az, hogy egy mexicanóval randizhasson az érettségi előtt."

A játszma elkezdődött.

Először is leszögezném, hogy nem rajongok a romantikus történetekért. Ha van a könyvben némi fantasy, akkor elmegy, de a csak romantikusok nem igazán az én műfajom.
Ez a könyv tipikus romantikus történet, tele klisékkel. Szegény mexikói fiú, aki természetesen benne van egy bandában, gazdag fehér lány, aki természetesen pompon lány és látszólag tökéletes. Mindenki tudja, mi lesz a történet vége, tökéletesen kiszámítható.
Ezek után nehéz bevallani, de nagyon tetszett. Nem tudom, hogy sikerült ezt az írónak elérnie, de nem tudtam letenni. Végig izgultam és úgy olvastam, mintha nem is sejteném, mi lesz a vége.

Tetszett, hogy az első ránézésre tipikus szereplőket érdekessé tudta tenni az írónő. Alexet nagyon bírtam, dögös, igazi rosszfiú, aki ha jobban megismerjük, egy nagyon rendes és érzőszívű srác, csak a bandával kapcsolatos dolgoknál sokszor dühítő volt a viselkedése (bár sajnos tényleg valami hasonló a helyzet egy igazi bandákban is).

Brittany-nek már a neve is tipikus, egy csini szőke, aki mindig tökéletes, a pomponcsapat kapitánya, a pasija pedig természetesen a focicsapat kapitánya.
Aztán ha a maszk mögé nézünk, kiderül, hogy ő sem tökéletes, nem is olyan buta, mint első ránézésre, nem egy elkényeztetett  barbi,aki mindent megkap, az ő családjában is vannak problémák. Szegény lányban olyan szintű megfelelési kényszer van, hogy a saját vágyait is háttérbe szorítja.

A két fiatal között óriási a társadalmi különbség, senki nem nézi jó szemmel a kibontakozó kapcsolatot kettejük között. Mindkettőjüktől mást várnak, a fehér gazdagok nem szoktak keveredni a mexikói bandatagokkal, Alex és Brittany mégis egymás mellett köt ki  az akadályok és nehézségek ellenére (gondolom ezzel nem lőttem le a poént).

Szóval imádtam az egészet, a szereplők nagyon jók, az írónő stílusa lendületes és magával ragadó, a történet tipikus, de mégis szerethető és izgalmas. Várom a folytatást.

Értékelésem: 5/5

Következő rész:

Scott Westerfeld: Csúfok-Szépek- Különlegesek

Szinte egymás után olvastam a három kötetet, ezért egy bejegyzésben foglalnám össze a benyomásaimat a könyvekről.

1. kötet- Csúfok

Fülszöveg:

Mindenki olyan gyönyörű lesz, mint egy szupermodell. Mi baj lehet ezzel? Tallynek hamarosan itt a tizenhatodik születésnapja, amit már alig vár. Nem a jogosítvány miatt, hanem azért, hogy széppé változhasson. Tally világában a tizenhatodik születésnap egy olyan műtétet jelent, ami az embert taszító csúfból lélegzetelállítóan vonzó széppé változtatja, aki azonnal egy olyan high-tech paradicsomba kerül, ahol nincs más dolga, mint igazán jól szórakozni. Tally új barátnője Shay azonban nem biztos benne, hogy széppé akar válni. Szívesebben tenné kockára az életét odakint. Amikor Shay megszökik, Tally megismeri a szépek világának egy teljesen új oldalát, ami nem valami szép. A hatóságok az elképzelhető legrosszabb ajánlatot teszik Tallynek: találja meg barátnőjét és adja a kezükre, máskülönben sosem változhat széppé. Választása örökre megváltoztatja az életét. Egy új, rabulejtő tetralógia első kötete.

2. kötet- Szépek

Fülszöveg: 

Gyönyörű. Közkedvelt. Tökéletes. Tökéletesen mű. 

Tally végre szép lett. A tökéletesnél is jobban néz ki, ruhái őrületesek, a fiúja észvesztő, s ő a társaság központja. Éppen ez az amire vágyott. 

De a sok szórakozás – az állandó bulik, a high-tech luxus, a teljes szabadság – sem palástolja, hogy valami nincs rendjén.Valami fontos.Ekkor üzenet érkezik Tally csúf múltjából. Miután elolvasta, emlékezni kezd arra, hogy mi is a baj a szép élettel, s vége a mulatságnak. 

Választania kell: vagy azért küzd, hogy elfelejtse amit tud, vagy pedig az életéért, mivel a hatóságok nem hagynak életben senkit, aki ilyen információ birtokában van.

3. kötet- Különlegesek

Fülszöveg: 

A Különleges Körülmények Ügyosztálya: ezektől a szavaktól Tallyt taszító, lázadó csúf napjai óta kiveri a víz. Régen a Különlegesek csupán fenyegető szóbeszédként léteztek, félelmetesen szépet, veszélyesen erőset, és lélegzetelállítóan gyorsat is jelentve. 

Egy hétköznapi Szép leélheti az életét úgy, hogy soha nem találkozik Különlegessel. 

Tally azonban sosem volt hétköznapi. 

Most pedig egyik napról a másikra maga is közéjük tartozik: feltuningolt harci gépezet, melynek célja, hogy a Csúfok nyugton, a Szépek pedig bután maradjanak. Az erő, a sebesség, és gondolkodásának gyorsasága és tisztasága jobb érzés, mint bármi, amire Tally vissza tud emlékezni. Általában. 

Azonban szívének egy aprócska csücske még mindig emlékszik valami többre. Ezt mégis könnyű elhessegetni, amíg Tallynek fel nem ajánlják a feladatot, hogy irtsa ki véglegesen Újfüstös lázadóit. Végül nincs más választása: hallgatni kénytelen arra az apró, halk szívdobbanásra, vagy véghezvinni a feladatot, melyre beprogramozták. 

Akárhogy dönt is, Tally világa soha többé nem lesz már a régi.

Nagyon érdekes világot álmodott meg az író, ötletes, egyedi és a változatosság kedvéért egy férfi író tollából született műről van szó.
 Egy elképzelt jövő, ahol béke van, mindenki boldog, az embereknek megvan mindene, mindenki szép és egészséges, a fiataloknak nincs más dolguk, csak bulizni. A 16. szülinap a fordulópont mindenki életében, ekkor végzik el a csúf tiniken a szépítő műtétet és átkerülnek a folyó másik oldalára, bulitornyok és tökéletes társaik közé.Mindenki várja, hisz ki ne akarna szép és tökéletes lenni, állandóan bulizni a barátokkal?

A három könyvben kiderül, hogy ez a világ sem tökéletes, és a békéért komoly árat fizetnek az emberek. 

Nem szeretném leírni, hogy miről szólnak a könyvek, a fülszövegekből úgy is megismerhetjük a történetek vázát.
A történet egyáltalán nem tipikus, és annak ellenére, hogy nyelvezetén érződik, hogy ifjúsági irodalom, érdekes és komoly kérdéseket is felvet az író. Mennyit érdemes áldozni a békéért? Mit engedhet meg magának a kormány a szebb jövő érdekében? Megfoszthatók-e az embereket a szabad akaratuktól? 

Azt mindenképpen leírnám, hogy én nem szeretnék egy ilyen jövőben élni, a hideg rázott az egésztől. A műtéttől, az azonosító gyűrűktől, az intelligens épületektől, attól, hogy mindenki boldog és gyönyörű, legalábbis látszólag. Félelmetes, bár azt értem, miért gondolta a kormány, hogy valamit tenni kell az emberekkel a föld és a béke érdekében, de egy kicsit túlzásba estek szerintem. Mindenesetre elgondolkodtató a sztori. 

A szereplők érdekesek voltak, Tally, a főszereplő különösen, jó sok változáson ment keresztül a három kötetben, érdekes volt látni az átalakulásait. Egészen megkedveltem, tetszett a kitartása és hogy ő végig jót akart a barátainak, még ha ez időnként nem úgy sült el, ahogy tervezte.

A kedvencem még sem ő lett, számomra David és Zane volt a befutó. Bátrak, áldozatkészek és szerethetőek. 

Aki végig irritált az Shay volt, legtöbbször azt kívántam, valaki csapja már le egy légdeszkával vagy valamivel. Nem tudtam megkedvelni egy kicsit sem.

Annak örülök, hogy a szerelem-vonal nem volt túl sok és nyálas, a Ya könyveknél sűrűn előfordul, hogy indokolatlanul is beleerőltetnek egy szerelmi szálat, de itt ezt nem éreztem.

A három kötet közül a második tetszett a legjobban, talán ez volt a legizgalmasabb és magával ragadóbb számomra. Úgy tudom, lesz még folytatása, mindenképpen el fogom olvasni, kíváncsi vagyok, mit tud még kihozni a történetből az író.

Én bátran ajánlom az idősebbeknek is annak ellenére, hogy ifjúsági sorozatról van szó. Számomra abszolút élvezhető volt, jól el tudtam merülni ebben a világban és elég gyorsan kiolvastam, nagyon olvasmányos és pörgős.

Értékelésem: 

1. kötet - 4,5/5

2. kötet - 5 /5

3. kötet 4,5/5

Borítómánia 9.

Nagyon hangulatos ez a borító, szívesen sétálgatnék egy ilyen kertben. A könyv is biztos nagyon jó, eddig Kate Mortontól egy könyvet olvastam, de az nagyon tetszett, magával ragadott a stílusa.

Kate Morton-The Distant Hours

A long lost letter arrives in the post and Edie Burchill finds herself on a journey to Milderhurst Castle, a great but moldering old house, where the Blythe spinsters live and where her mother was billeted 50 years before as a 13 year old child during WWII. The elder Blythe sisters are twins and have spent most of their lives looking after the third and youngest sister, Juniper, who hasn’t been the same since her fiancé jilted her in 1941.

Inside the decaying castle, Edie begins to unravel her mother’s past. But there are other secrets hidden in the stones of Milderhurst, and Edie is about to learn more than she expected. The truth of what happened in ‘the distant hours’ of the past has been waiting a long time for someone to find it.

Morton once again enthralls readers with an atmospheric story featuring unforgettable characters beset by love and circumstance and haunted by memory, that reminds us of the rich power of storytelling.

Könyvek, amiket várok- október

Körbenéztem a hamarosan megjelenő könyvek között, és teljesen ledöbbentem, hogy októberben mennyi jónak ígérkező könyv fog megjelenni. Kapásból négy olyan is van köztük, amit gondolkodás nélkül azonnal megvennék(az első négy a felsorolt könyvek közül) és a többi is nagyon érdekelne.  Sajnos ennyit nem engedhetek meg magamnak, de talán kettő belefér, már csak azt kell eldöntenem, melyek piszkálják a legjobban a fantáziámat. :D

Laurell K. Hamilton- Elnyel a sötétség
Agave kiadó
Fordító: Hodász Eszter
Oldalak száma: 352
Megjelenés: 2012.10.24.

Meredith NicEssus hercegnőnek nincs sok ideje feldolgoznia nagybátyjától, a Fény és Illúzió Királyától elszenvedett erőszakot és kedvese, Gyilkos Fagy elvesztését. A vad falka élére áll, hogy megtorolja anyjaként szeretett és tisztelt nagyanyja halálát. A legfőbb célpontok azonban ő maga és méhében hordott ikergyermekei, valamint az utódok apjai, a testőrei. Andais, a Levegő és Sötétség Királynője Unseelie Udvartartásából a trón eddigi várományosa, Cel korábban sem fogta vissza gyilkos indulatait. Ezúttal is kíméletlenül a hercegnő és sarjai elpusztítására tör. Ugyanakkor nagybátyja, Taranis – feltételezett apai jogon – magának követeli Merry gyermekeit. Eközben a tündérdombok megvetett udvara, a sluagh virágba és mágiába borulva újfent megerősödik. Ám az éjfekete éjrepülők is kevesek megmenteni az önkéntes száműzetésbe kényszerülő újdonsült királynőt és kíséretét. Eljön a leszámolás, a mindent eldöntő csata ideje: Merry csak az Istennő, a Hitves segedelmében és oltalmában bízhat, hogy ő és gyermekei, szerettei túlélik az összecsapást. Vajon fény derül-e Meredith apja, Essus herceg halálának körülményeire? Lesújt-e újra a kegyetlen gyilkos? Mit kell feladnia a hús és vér kezének hatalmával bíró hercegnőnek azért, hogy elnyerje személyes boldogságát.

Itó Projekt- Harmónia
Ad Astra kiadó
Fordító: Oroszlány Balázs
Megjelenés: 2012. 10.11.

Ebben a jövőben az egyén teste közös tulajdon. Légy egészséges! Légy boldog! Akkor is, ha nem akarod. Utópia végre megvalósult, hála az orvosi nanotechnológiának és a társadalmi jólétet szabályozó törvényeknek. A rendszer azonban, amely az állampolgárok egészségét hivatott őrizni, ellenük fordul. Az egész emberiség egy titokzatos elme túszává válik. Kirie Twan, a diktatórikus jóindulat ellen egykor öngyilkossági kísérlettel lázadó lányt a múltja kísérti, miközben az Egészségügyi Világszervezet tagjaként versenyt fut az idővel, hogy megmentse világát. Te mit adnál meg azért, hogy harmóniában élhess magaddal?

Richelle Mead- A szukkubusz éjszakája
Agave kiadó
Oldalak száma: 304
 Megjelenés: 2012.10.18.

Georgina Kincaid, Seattle város szukkubusza pokoli elismerésben részesül kiemelkedő lélek-megrontási teljesítményéért, és békességben él nagy szerelmével, a halandó Seth Mortensen regényíróval. Szerelmük egyetlen hiányossága a testi beteljesülés: könnyű csókokon és gyengéd simogatáson túl nem merészkedhetnek, mert azzal Georgina elszívná Seth életerejét. Kényszerű önmegtartóztatásuk dacára igen harmonikusan építik kapcsolatukat mindaddig, amíg meg nem jelenik a színen Georgina régi inkubusz barátja, a sármos csábító, Bastien. Az inkubusz rejtélyes feladattal érkezik a városba: meg kell rontania egy híres tévésztárt, a bigott Dana Daileyt, akinek szervezete szigorú konzervatív értékeket hirdet, így igyekezve gátat vetni a földi romlottságnak és az ördög csábításának. Georgina természetesen barátja segítségére siet, ám miközben Bastien Danát igyekszik a romlásba vinni, Georginának is szembe kell néznie saját démonaival.

Gail Carriger- Changeless- Változatlan
Könyvmolyképző kiadó
Megjelenés: 2012.11.21


Alexia Maccon, Woolsey grófnéja egy kora esti órán arra ébred, hogy férje, akinek, mint minden rendes farkasembernek, illedelmesen aludnia kellene, teli torokból ordít mellette. Később el is tűnik, magára hagyva Alexiát, akinek így egyedül kell megbirkóznia egy egész természetfeletti regimenttel, akik már ott várják lakása küszöbén; az űzött szellemek seregével, és Viktória királynő haragjával. Ám Alexia fel van fegyverezve: van egy legújabb divat szerint készült napernyője, és harapós modora. Még amikor nyomozása Skóciába, a rusnya mellények honába sodorja, és egy egész farkas falkával kerül szembe, akkor is helytáll. Erre pedig csak egy lélektelen képes...
Arra is marad ideje, hogy megkeresse elkóborolt férjét - ha akarja.

Dan Wells-Nem vagyok sorozatgyilkos
Fumax kiadó
Oldalak száma: 280
Megjelenés: 2012.10.4.

A fiatal író 2009-ben debütált ezzel a regénnyel, amely annyira sikeres lett, hogy több mint 15 országba eladták a kiadás jogait, a filmjogok is elkeltek, és két folytatás is követte. A szerző Dan Wells azóta tovább növelte népszerűségét, kiadónknak is hosszútávú tervei vannak vele, olyannyira, hogy legújabb trilógiájának első kötetét is kihozzuk még az idén!

John Wayne Cleavernek hívnak.
15 éves vagyok, és a hullák a hobbim.
A terapeutám szerint szociopata vagyok.
De nem vagyok sorozatgyilkos.

John veszélyes, és ezt ő is tudja magáról. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, de nem szeretne hozzájuk hasonlóvá válni. Pedig óriási a kísértés...

Mivel gyerekkora óta a családja által üzemeltetett halottasházban segédkezik, hozzászokott a holttestek látványához és meg is kedvelte őket. Azok legalább az élőktől eltérően nem kérnek számon rajta minduntalan emberi érzéseket.
Amikor egy brutális sorozatgyilkos elkezdi áldozatait szedni a kisvárosban, kénytelen felülírni a maga számára alkotott szabályokat, amelyekkel eddig kordában tartotta a benne lakozó sötétséget. Nyomozni kezd a tettes után, akiről egyre inkább az a benyomása: emberfeletti képességekkel bír.

"A Dexter könyvek és a belőlük készült tv-sorozat rajongói imádni fogják Dan Wells kirobbanó sikerű debütáló regényét." - Publishers Weekly.

Erik Larson- Az ördög a fehér városban

Könyvmolyképző kiadó
Megjelenés: 2012.10.4.

Az 1893-as év fordulópont volt Amerika számára: Chicago, ez az akkor még csak feltörekvő város olyan világkiállítást rendezett, amely felülmúlta a híres párizsit, és biztosította Amerika helyét a világban; ráadásul felbukkant az első dokumentált amerikai sorozatgyilkos, H. H. Holmes.

Ez a lenyűgöző bestseller a világkiállítás megrendezésének viharos és eseménydús történetét meséli el, melyhez elválaszthatatlanul hozzáforrt az ördögien ravasz és pokolian kíméletlen Holmes tevékenykedése. Olvashatunk az 1890-es évek chicagói és amerikai építészetéről, hihetetlen sikerekről és drámai sorsokról, az eszmék harcáról a profit és a bürokrácia ellen, valamint egy olyan gyilkosról, akinek tettei emberek millióit sokkolták.

Az alapos kutatást és lebilincselő történetszövést kombinálva Larson könyve a történelem felfedezését kínálja a legjobb regények izgalmával.

Amy Kathleen Ryan- Ragyogás
Maxim Könyvkiadó
Oldalszám : 320

Fordító: Sóvágó Katalin

Megjelenés: 2012.10.18.

Mit éreznél, ha egy olyan űrhajón születtél volna, ahol csak a szüleid és az idősebbek ismerik a Földet? Te sosem láttad, csak az általuk mesélt történetek alapján ismered, és minden vágyad, hogy megérkezzetek az új otthonotokba, arra a bolygóra, amelyet benépesíthettek.

A történet középpontjában Waverly áll, akinek az élete váratlan fordulatot vesz. A barátja, Kieran éppen megkéri a kezét, amikor a szövetséges hajójuk váratlanul megtámadja őket és elrabolja az összes nőt az űrhajóról, ahol eluralkodik a káosz. A szerelmeseket elszakítják egymástól az események, s mindkettejüknek helyt kell állnia az új és szokatlan helyzetben. Ahhoz, hogy visszataláljanak egymáshoz és szeretteiket is megmentsék, sokat kell küzdeniük. Hamarosan arra is ráébrednek, hogy az ellenségek nem mindig kívülről érkeznek.

A Ragyogás egy trilógia első része. A kitartásról, szerelemről és árulásról szóló lebilincselő történet garantáltan fenntartja az érdeklődést és kíváncsiságot az olvasóban.

Mats Stranberg- Sara Bergmark Elfgren: A Kör
Geopen Könyvkiadó

Fordító: Péteri Vanda
Oldalak száma: 600

Megjelenés: 2012.10.04.

Csak együtt élhetik túl.

Engelsfors. Egy apró csodás kis város Svédországban, ahol 6 lány épp csak elkezdte a középiskolát. Semmi közös nincs bennük - kivéve, hogy mindegyikőjükben ősi ördögi erő lakozik.

Az őszi szemeszter csak elkezdődött, amikor egy halott diákot találtak a suli egyik wc-kabinjában. Mindenki öngyilkosságra tippel. Mindenki, leszámítva a hat lányt, akik tudják az igazságot. Egy éjjel, amikor a hold kísértetiesen vörösen borítja be az eget, a lányok találkoznak a parkban. Nem tudják, hogyan és miért mentek oda, csak azt tudják, hogy szükségük van egymásra a túléléshez.

Azt mondják boszorkák. Egy ősi prófécia állítja, hogy ők a kiválasztottak. Ettől a naptól kezdve a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Az idő csak fogy. Valami vadászik rájuk, és ha nem ők találják meg előbb és pusztítják el azt, akkor ők halnak meg... 

Jamie McGuire- Gyönyörű sorscsapás
Maxim Könyvkiadó

Oldalszám : 444
Fordító:Szűr-Szabó Katalin
Megjelenés: 2012.10.04.

Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében - azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik. Travis vézna testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van - és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.

Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek?

Alice Hoffman- Galambok őrzői
Maxim Könyvkiadó
Oldalszám : 512
Fordító: Bozai Ágota
Megjelenés: 2012.10.18.


Az időszámításunk előtti hetvenedik évben kilencszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatnia a római seregeket a júdeai sivatagban, Maszadában. Az ókori történész, Josephus szerint két nő és öt gyerek élte túl a rómaiak mészárlását. Ez a történelmi esemény adja a hátterét négy különleges, érzékeny nő lenyűgöző történetének, akik mind más úton érkeztek Maszadába. Yael édesanyja szülés közben életét vesztette, amit az apja soha nem tudott megbocsátani. Revka, a néha pék felesége végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolják a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, rettenthetetlen lovas és ügyes mesterlövész. Shirah az ősi mágia és gyógyítás mestere, hátborzongatóan éleselméjű, erős asszony.
Miközben a rómaiak egyre közelebb érnek, négy rendkívüli, bátor nő élete kereszteződik az ostrom kétségbeesett napjaiban. Valamennyien galambtartók és valamennyien titoktartók - kik ők, honnan jöttek, ki nemzette őket és kiket szerettek.
Alice Hoffman a New York Times bestseller szerzője, eddig négy regénye jelent meg magyarul. A Galambok őrizői különleges alkotás. Az írónő a markáns karaktereket új, tőle szokatlan helyszínnel ötvözi - a gyönyörű nyelvezet és a könnyed, elringató történet azonban a régi. Finom mágikus utalások színezik szokatlan asszociációkkal fűszerezve, így az olvasók bátran szabadjára engedhetik a képzeletüket.

Helen Cross- Szerelmem nyara

Ulpius kiadó, 2004
330 oldal
Eredeti cím: My Summer of Love
Fordította: Molnár Edit

Fülszöveg:
Egy hosszú, forró nyár története. Mona 15 éves. Iszik, betörésekből tartja fönn magát, mellesleg pedig játékgép-függő. A kocsmában, ahol él, pocsékul mennek a dolgok. Aztán megismeri az előkelő családból származó Tamsint, akinek édesanyja színésznő, nővére pedig halálra éheztette magát. S végleg a feje tetejére áll minden.
A két lány szabadon garázdálkodik Tamsinék luxusvillájában, majd vad szerelembe, a szenvedély és az erőszak csapdájába esik, ami egész addigi életüket megváltoztatja.
Egy szenvedélyekkel és kalandokkal teli találkozás története, melynek során legalább annyit tudunk meg magunkról, álmainkról, emlékeinkről, félelmeinkről, szerelmeinkről, mint erről a két lányról, akikért végigizguljuk Helen Cross letehetetlen regényét.

Ez a könyv borzalmas. Aki még nem olvasta, azt tanácsolom, ne is tegye.
Kicsit sem életszerű, a szereplők jelleme nincs kidolgozva, hiteltelen az egész, úgy ahogy van. A tinik nem ilyenek. Még a lázadó tinik sem, akik rossz társaságba keverednek. Az írónő nagyon megbotránkoztató könyvet akart írni, de csak eltúlzott tini-sztereotípiákra épített.

Csapongó volt az egész, se eleje, se vége, se értelme.
A legjobban a szövegeken buktam ki, fel is írtam néhányat magamnak. Íme egy-két gyöngyszem:

"Orromat megcsapta a ruhákból áradó illat, az erjedő izzadság szaga, az avas kekszek száraz bűze, ami fura, de izgató is volt egyben. "

 Mi van?? Először is fúj! Másodszor: mi az izgató ebben?

"-Te vagy a karamellbevonat az almámon, Mona.
-Te vagy a panír a halamon."

Ez a két mondat nálam kicsapta a biztosítékot. Ki mond ilyet?? Az írónő szerint ez a szerelem? Ez annyira gagyi!

Nem is pazarolnék erre a könyvre több szót, nem ajánlom senkinek.
Értékelésem: 0,5 pont az ötből, de csak azért, mert tetszik a borítón a kislány Harisnyás Pippis copfja.

Raana Raas: Csodaidők 2. – Kiszakadtak

Animus kiadó, 2006
416 oldal

Fülszöveg:
Judy, a fiatal, különleges tehetségű nő gyerekként került a nagytekintélyű Raas családba, egyesek szerint botrányos körülmények között. A kaveni hagyományoknak megfelelően apjának, Giinnek kell férjhez adnia. Giin, a nagycsalád feje galaxis-szerte ismert üzletember és politikus. Megosztó személyiség, aki egyre szorongatottabb helyzetbe kerül a kiszakadtakkal kapcsolatos álláspontja miatt. Yaan – új nevén Paul – évekkel ezelőtt a Raas családot és ezzel a Kaven világát hagyta el, s lett kiszakadtként egy olyan hatalom magasan képzett katonája, amely régi családját is veszélyezteti. Az ogfák vöröse című első kötetben megismert szereplők baljós, világégéssel fenyegető események közepette igyekeznek elveik szerint helytállni, s ha lehet, életben maradni… A Csodaidők nagyregény; egy családé is, egy világé is. Észrevétlenül ragad magával sodró erejű cselekményével, fantasztikus lüktetésével.

SPOILERMENTES
Az első kötet teljesen beszippantott, elvarázsolt a zseniálisan kidolgozott világ, a Kaven, a bokra, a nieseiek, a szereplők jellemének remek kidolgozása, egyszóval imádtam úgy, ahogy van.  Ez nem változott a második kötetnél sem, viszont azt azért az első könyv végén sejteni lehetett, hogy a folytatás borongósabb hangulatú és kegyetlenebb lesz, de amit kaptam, arra nem számítottam.  Fájdalmas volt olvasni a háborúról, a rengeteg kegyetlenségről, a deportálásokról és a táborokról. A háború természetesen a Raas családot is érintette, bár a könyv végén lévő brutális eseményekre nem voltam felkészülve, teljesen sokkoltak a történtek.

Végig átéreztem azt a bizonytalanságot és aggódást, amit a szereplők, a családtagok szorongása ragadós volt, igazából tiszta ideg voltam a könyv olvasása közben, főleg az utolsó 100 oldalon.

A könyv vége bővelkedik az eseményekben, fordulatokban és meglepetésekben is. Összességében szerintem nagyot dobott a könyvön a vége, a többi részt kissé hullámzónak éreztem: voltak számomra nehezen olvasható részek, ahol nekem túl sok volt a politika, az intrika. Ami még nehézkesebbé tette szerintem az egészet, az a rengeteg szereplő. Hihetetlen sok név van a könyvben, többször megkavarodtam, nem mindig tudtam hirtelen, hogy ki kicsoda.

Óriási piros pont jár viszont a szereplők jellemfejlődése és folyamatos változása miatt. Sikerült elérnie az írónőnek, hogy megkedveljem Yaant (Pault), ami szerintem nagy dolog.
Giin továbbra is kedvenc szereplőm és természetesen Judy is. Az öreg Yaant viszont valaki lepuffanthatná már.

Értékelésem: 4,5/5

Szerintem még ma befejezem a harmadik kötetet is, hamarosan írok arról is. :-)
Bejegyzés az első kötetről itt

Kedvenc idézetem a könyvből  a kaveni himnusz volt, egyszerűen gyönyörű és megható:

Elmerült messze a láthatár,
feketén fonja be a semmi.
Valaki talán még hazavár,
de nem tudunk többé üzenni:
Hiába ragyognak fölöttünk csillagok,
Hazafelé irányt nem mutatnak többé.
Hiába ragyognak fölöttünk csillagok,
ösvényeiken eltévedtünk örökké.

Eltévedtünk sosem-járt úton,
nincs, ki megmondja: merre tovább.
Van-e, kell-e tovább, folyton
ez a kérdés, a legostobább:
Még ha ragyognak is fölöttünk csillagok,
Az igazi úthoz nincs szükség fényükre
Mert azért ragyognak fölöttünk csillagok
hirdessék õt, aki õket oda tette.

Még ha ragyognak is fölöttünk csillagok,
Az igazi úthoz nincs szükség fényükre
Mert azért ragyognak fölöttünk csillagok
hirdessék õt, aki velünk van örökre.

Lengyel Dávid – Kuba Richárd: Holtak világa – A jóslat

Ad Librum Kiadó, 2011
252 oldal

Fülszöveg:
Egy csapat katona érkezik a Kiskőrös mellett lévő egykori katonai laktanyához. A létesítmény területéről segélykérést észleltek. Azonban, mire odaérnek, nem találnak mást, csupán egy maroknyi túlélőt, hatalmas pusztítást, és élőholtak tömegét.
Egy katona, Andrássy Bálint tizedes az egyik szobában rábukkan egy kis könyvre, Kozma András naplójára. Miközben olvassa, egyre inkább bepillantást nyer ennek a húszas évei elején járó fiatalnak a küzdelmekkel teli életébe. Ez idő alatt arra is rájön, hogy egy nostradamusi jóslatnak köszönhetően ez a fiú már régóta számított rá, hogy egy napon a holtak életre kelnek...



Nemrég olvastam John Ajvide Lindqvist: Élőhalottak!című könyvét. Érdekes volt, de sehol egy hörgő, vérszomjas és fertőző agyzabáló, amit a klasszikus zombifilmekből ismerek. A magyar szerzőpáros könyve viszont tökéletesen hozta a zombi-apokalipszis hangulatot. Pörgős volt, izgalmas, olvastatja magát.

Nagyon ötletesnek találtam a naplós megoldást, tetszett hogy két idősíkon fut az esemény.

Amit imádtam, hogy végre nem egy távoli országot özönlöttek el az élőholtak, hanem kicsiny hazánkat. Külön örülök, hogy pont Kiskőrös, Halas és Szeged környékén játszódott az egész, én szegedi vagyok, de Halast is ismerem úgy-ahogy, így magam előtt láttam a helyszíneket.

Nagyon jól bemutatta a könyv, hogy hogyan viselkednek az emberek, ha sokan vannak összezárva. Hiteles volt, sajnos ilyenek vagyunk...

A szereplők közül Andrist nagyon megkedveltem, azok voltak a kedvenc részeim, ahol ő mesélt. A többiek annyira nem nőttek a szívemhez, talán még Veszprémit és Andrássy-t bírtam,  Szabolcsot pedig nagyon utáltam.

És most jöjjön néhány negatív megjegyzés: nekem a megfogalmazás időnként kicsit magyartalannak és talán egy kicsit modorosnak tűnt a könyv elején, aztán vagy megszoktam, vagy jobb lett, nem tudom. :)
Hiányoltam, hogy nem derült ki szinte semmi a zombifertőzés kialakulásáról, érdekelt volna, hogy mi váltotta ki, hogy történt. Amit furcsálltam, hogy miért nem volt videó vagy fénykép az amerikai eseményekről, hiszen már mindenről készítenek videót és rakják is fel a youtube-ra, bár ez csak egy kis apróság.

Összességében jól szórakoztam, izgalmas volt és végig lekötött,érdekel a folytatás és ha hozzájutok, elolvasom a megjelent naplót is. Örülök, hogy ennyi tehetséges írónk van, mostanában többeknek a könyvéhez volt szerencsém és egyik elolvasását sem bántam meg. Nagyon érdemes odafigyelni a magyar kortárs írókra, mert felveszik  a versenyt külföldi kollégáikkal.

Értékelésem: 4,5/5