James Forrester- Megszentelt árulás

Agave Könyvek, 2013
448 oldal
Eredeti cím: Sacred treason
Fordította: H. Kovács Mária
ISBN: 9786155272141
Tovább a kiadó oldalára

Fülszöveg:
London, 1563. Angliában nyugtalanság uralkodik, katolikus összeesküvések szerveződnek a fiatal Erzsébet királynő ellen szerte az országban. Egy késő éjjelen William Harley Clarenceux-t váratlanul meglátogatja régi barátja és katolikus hittársa, Henry Machyn, aki ráveszi a vonakodó heroldot, hogy rejtse el a hosszú éveken át írt krónikáját. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a könyv valami sötét titkot rejt, amely veszélyt hozhat rá, de ennek mértékét felbecsülni sem képes, amíg szembe nem találja magát Francis Walsinghammel és könyörtelen megbízottjával, Richard Crackenthorpe-pal, akik bármit megtennének annak érdekében, hogy megszerezzék a krónikát.

Clarenceux-nak az élete függ attól, hogy kiderítse, milyen titkot rejt a krónika, és kik alkotják az ennek őrzésére alapított titkos társaságot. Az egyre veszélyesebbé váló nyomozása során egyetlen társa Machyn felesége, Rebecca, akivel állandó életveszély közepette próbálják kibogozni a rejtély szálait, miközben Walsingham emberei folyamatosan a sarkukban vannak. Clarenceux pedig fokozatosan kezd ráébredni, hogy a tulajdonukban lévő krónikában rejlő titok az egész országot romlásba döntheti.

Nagyon szeretem a történelmet, a Tudor korszak pedig az egyik legizgalmasabb szakasza. Anglia ezen időszakát vallási zűrzavar jellemezte, ekkor uralkodott a véreskezű katolikus I. Mária (Bloody Mary), majd a trónra a protestáns I. Erzsébet került a máig híres Boleyn Anna és VIII. Henrik gyermeke. Az ő uralkodásának idején játszódik James Forrester trilógiájának első kötete.

Az Agave kiadó remekül döntött, amikor a műfaj eddig megismert és megszeretett szerzői után (Steven Saylor, Rory Clements, C. J. Sansom )elhozta nekünk James Forrestert. Az író valódi neve Dr. Ian Mortimer,  elismert történész, a 14-18. századi Anglia a szakterülete. A Megszentelt árulás az első regénye, és az általa legjobban ismert helyszínt és korszakot ismerteti meg velünk az izgalmas összeesküvéssel és udvari intrikával tarkított történetben.

Kép forrása

Ez volt az első olyan történelmi regény, ahol egyetlen egyszer sem jutott eszembe, hogy ez biztos nem így volt vagy vajon valóban így éltek akkor? Az utolsó részletig korhű, láttam magam előtt  a korabeli Angliát, szinte éreztem a szagokat, betekintést nyertem a hétköznapokba, és az akkori emberek gondolkodásmódjába. Olyan izgalmas volt olvasni például, hogy milyen megbotránkoztató dolognak számított, ha egy férjezett asszony fedetlen vagy leengedett hajjal mutatkozott nyilvánosan. Engem az ilyen apró részletek tudnak igazán rabul ejteni egy történelmi könyvben.

"Hátralökte a csuklyát, és sötét haja lazán a vállára omlott, ami botrányosnak számított. A férjezett nőktől elvárták, hogy hajukat feltűzzék vagy főkötővel fedjék be."

A könyv egyik érdekessége- amint az a  kötet végén lévő szerzői utószóból kiderül-, hogy több szereplőt valós személyek ihlettek, illetve a könyvben szereplő Henry Machyn krónikájának is egy létező dokumentum szolgált alapjául, amibe bele is lehet olvasni ITT.
Az író olyan jól visszaadja az adott időszak hangulatát és eszméit, hogy a regényt már szinte korrajznak is titulálhatnánk. Persze mindezt tökéletesen adagolja, nem éreztem soknak, a leíró részek és apró részletek körülölelik, átszövik a cselekményt, és nem háttérbe szorítják.

A kötet nagyon mozgalmas, és fordulatos, már az elején magával sodortak az események. Rengeteg akció és izgalmas jelenet tarkítja, de az összeesküvés és a titok, ami a történet legfontosabb része, szépen lassan bontakozott ki, míg végül minden a helyére került. Különösen tetszett, hogy William Harley mellett ott volt Rebecca, aki valódi támogatást jelentett és tevékenyen rész is vett a rejtély kibogozásában. Ketten szembe kerültek a hatalommal, igazából önhibájukon kívül, de kitartottak a végsőkig. Együtt aggódtam a menekülő és bujkáló főhősökkel, nagyon szorítottam értük,  megható volt, ahogy egymást vigasztalták.
Ha már emlegetem őket, akkor kiemelném azt is, hogy a szereplők egytől-egyik jól kidolgozottak, és valósághűek, még a negatív karakterek, vagy a mellékszereplők is.
Clarenceux-t nagyon megkedveltem, kár, hogy az olyan becsület már kihalt az emberekből, ami benne megvan. A végsőkig lojális maradt barátjához, Machyn-hez és érzései ellenére Rebeccával és feleségével szemben is tisztességes maradt. Olyan értékeket képvisel, amik miatt követendő példa lenne a mai kor emberének is.
A történetben fontos szerepet kap a vallás, a hit is, hiszen ebben az időszakban az emberek életének szerves része volt, és teljesen mást is jelentettek számukra ezek a fogalmak. Én általában nem szeretem, ha egy könyvben előkerül a vallás-téma, de ebben az esetben cseppet sem zavart, sőt a hitelesség miatt szükség is volt rá.

Mindig élvezettel olvasok olyan könyveket, ami tele van udvari intrikával, cselszövésekkel, hatalmi játszmákkal, és ebből is kaptam pont megfelelő mennyiséget. Úgy látszik, valami nem változik, a hatalomért már akkor is bármit megtettek. Megdöbbentő, hogy milyen szinten éltek vele vissza, pláne azokkal szemben, akik nem az arisztokráciához tartoztak. És hogy hányszor szenvedhettek ártatlanok, bele se merek gondolni. Nem szívesen éltem volna ebben a korban.
Számomra a legsokkolóbb részek azok voltak, ahol a kor kínzásaiba és kivégzési módszereibe nyertünk betekintést. Mai szemmel borzasztó embertelennek és barbárnak tűnik a felnégyelés, az élve elégetés, vagy éppen az, hogy valaki fejét kitűzzék egy karóra. És mindezeket bárkivel megtehették, aki szembe került a hatalommal, vagy épp nem a megfelelő vallást gyakorolta.

Összefoglalva mondandómat, úgy gondolom, ebben a könyvben minden megvan, ami egy jó történelmi

James Forrester

krimihez kell (titkos társaság, összeesküvés az uralkodó ellen, és persze egy Crackenthorpe-féle lelketlen gyilkológép, aki elvégzi a piszkos munkát) , de egyáltalán nem klisés és nem szokványos. Nézőpontváltásaival, hitelességével, olvasmányos és magával ragadó stílusával, rokonszenves főhősével kiemelkedik az átlagból.
Én szerettem és szeretnék belőle még, úgyhogy nagyon várom a trilógia következő kötetét.

A könyvet köszönöm az Agave kiadónak.

Értékelésem: 5/5

Kedvenc gondolat a könyvből:

"A bizonyíték hiánya sohasem elég a gyanú eloszlatásához." 105.o.